3. terem / Zsigmond és a Hunyadiak
Luxemburgi Zsigmond hosszú, 50 éves uralkodása alatt (1387–1437) egymás után épültek ki a királyi rezidenciák (Visegrád, Buda, Pozsony), melyek az időközben német királlyá, majd császárrá választott uralkodó nagyhatalmát reprezentálták. Zsigmond a világpolitika alakítására törekedett, s ez természetesen hatással volt Magyarország belpolitikájára is. A későgótika kiemelkedő emlékei közül elsősorban egyházi felszerelési tárgyakat, oltáredényeket, öltözékeket mutatunk be. A Zsigmond halálát követő időszakban a török ellenes harcok megszervezése a kormányzóvá választott Hunyadi Jánosra hárult.
Érdekességek:
- A királyt a magyar bárók 1401-ben Siklóson tartották fogva. A Zsigmond-ellenes liga vezetője a Szent Korona tanácsát irányító Kanizsai János esztergomi érsek volt, ő veszítette el a bal első vitrinben kiállított címeres gyűrűt.
- A királyt fogságba esésekor egyedül Tari Lőrinc védelmezte, aki meg is sérült ekkor. Ezt követően hosszú zarándokútra indult, Bariba, Krétára, Compostelába, majd Szent Patrick Purgatóriumában (egy írországi szigeten lévő mély barlangban) látomást látott, aminek leírása a középkori látomásirodalom egyik jelentős műve. Tinódi Lantos Sebestyén szerint Lőrinc látomásában királya, Zsigmond és királynéja, Cillei Borbála a pokol tüzes folyamában jelent meg. Amikor ezt elmesélte az uralkodónak, az rémülten megalapította a Szent Zsigmond templomot a budai várban, elzálogosítva érte Lengyelország részére 7 szepesi várost. Lőrinc birtokára visszavonulva csupán temploma szentélyét bővítette ki, többek között a kiállításban szereplő ablakkal.
- Zsigmond és neje, Cillei Borbála királyné által 1408-ban, 22 taggal megalapított Sárkányrend a Szent György által legyőzött sárkányról kapta nevét. A rend tagjai között volt többek között a hírhedt Dracula (Vlad Țepeș havasalfödi vajda) is, akihez a hagyomány a kiállításban szereplő Jankovich-nyerget kapcsolja.
- Zsigmond német királyként és császárként is kitartott Szent László tisztelete mellett. 1408-ban a saját temetésére vonatkozóan úgy rendelkezett, hogy sírja Szent László nagyváradi sírja mellett legyen. 1437-es csehországi halála után oda is temették, sírjeleit 1755-ben találták meg Nagyváradon.
A Jankovich Miklós által Bukarestben vásárolt dísznyereg számos csontfaragványán az udvari élet kedvelt témáit látjuk Szent György és a sárkány jelenete körül, de szerepel rajta a Zsigmond király által alapított Sárkány-rend jelvénye, s ez alátámaszthatja a vásárlás legendáját, miszerint eredetileg Vlad Țepeș – a rendről nyert közismertebb nevén Dracula – tulajdonában volt.
1755-ben egy nagyváradi királysírból került elő az itt látható korona és egy országalma egy, azóta elveszett, Sárkány-rendi jelvény kíséretében, amely a sírt Zsigmond királyéval azonosította, aki már 1408-ban meghagyta, hogy Váradon, Szent László ereklyéi közelében temessék el.
Az 1755-ben, a nagyváradi királysírból előkerült országalma.
A feltehetőleg Erdélyből származó viaticum-szelence – a betegek részére vitt ostya tartója – gazdag sodronyzománcos díszítést és a Vir Dolorum, azaz a sírból kiemelkedő, halott, ún. „Fájdalmas Krisztus” ábrázolását, az eucharisztia egyik kedvelt késő-középkori jelképét tartalmazza.
Kanizsai János esztergomi érsek családi birtokán, a vértesszentkereszti monostorban veszítette el a címerével díszített zafírköves aranygyűrűt 1404 körül, Zsigmond király elfogatásának az idején, amikor a király helyett a Szent Korona tanácsa kormányzott az érsek vezetésével. Ezt követően már más pecsétgyűrűt használt, ahogy az az általa lepecsételt oklevelekből kiderül.
