2. terem / Az Anjou uralkodók évszázada
A 14. század elején a magyar trónt a nápolyi Anjou, Károly Róbert szerezte meg. Utóda fia, I. Lajos, 1370-től lengyel király. A gazdasági és hadügyi reformok az országot újra közép-európai nagyhatalommá tették. Visegrádon új, reprezentatív királyi székhely épült. Az ország gazdasági erejét növelték az újonnan nyitott bányák. Ezekből a bányákból származott a 14. század első felében Európa aranytermelésének legnagyobb része. A nemesfém-bányászat fellendülése különösen az ötvösségre hatott kedvezően. A kor fennmaradt remekműveinek zöme egyházi használatra készített, liturgikus tárgy. A világi kincstárak gazdagságát kincsleletek tükrözik.
Érdekességek:
- A 14. század első felében Európa aranytermelésének legnagyobb része magyarországi bányákból származott.
- A többféle és több színű kőből készített visegrádi falikutat egykor még festéssel is színesítették.
- Magyarországon az első cserépkályhákat a 14. században készítették.
- I. Lajos kiállított kettős keresztje ugyan 19. századi bécsi hamisítvány, de a talprész zománcai eredetiek.
A leletet a körmendi kastély kertjében a 19. század elején találták. A feliratos, aranyozott ezüst edények és keresztek egyházi tulajdonosra utalnak. A tárgyakkal együtt elásott ezüstpénzeket egy évszázadon keresztül gyűjtötték: a legrégebbi III. András (1290–1301), a legújabb Mária királynő (1382–1395) érme volt.
A kehely a vizaknai (Ocna Sibiului, Románia) református templomból származik. Aranyozott ezüst, 14. századi, itáliai munka. Talpán, zománcdíszes lemezeken Szent György és Szent Borbála alakja jelenik meg.
Az aranyozott vörösréz fej ereklyetartó a 15. század elején készült. Fejét egykor korona vagy püspöksüveg fedhette. Mestere délnémet előképek alapján dolgozott, de a mellrész poncolt mintái francia hatásról tanúskodnak.
