10. terem / Honfoglalás kora
A 895-ben a Kárpát-medencébe érkező magyarok egységbe foglalták a Kárpát-medencét, betelepítették a síkvidéki területeket. Kalandozó hadjárataik nemcsak a törzsi-nemzetségi arisztokráciát juttatták jelentős anyagi javakhoz, de távol is tartották szerveződő országuktól a bizánci és német hódítókat. A 10. század közepétől sikerrel alkalmazkodtak a megváltozott nemzetközi környezethez, s így lehetővé vált számukra, hogy az ezredfordulón megalapítsák a keresztény magyar Királyságot, mely a térség legerősebb állama lett.
Érdekességek:
- A ritkaságnak számító tarsolylemezek a fejedelmi hatalom szolgálatában álló előkelők hatalmi jelvénye volt, közülük több elsőrangú ötvösművészeti alkotásnak tekinthető.
- A gazdag nők ruházatát csüngőtagos díszveretek ékesítették, de fontos leletek az általuk használt aranyozott ezüst rozettás lószerszámdíszek is.
- Ugyancsak a női viselet részei voltak a palmettákkal, vagy mitikus állatalakokkal díszített hajfonatkorongok. A magyar ötvösök préselt lemezes, ill. öntött áttört változatban is készítették azokat. A nők a hajfonatukba font szalagokon viselték e korongokat.
Aranyozott ezüst palmettákkal díszített süvegcsúcs. Testét inda hálózza be, közte hármas levélcsokrokkal, amit egy szalagfonat zár le.
Aranyozott vörösrézből készült tarsolylemez, melynek díszítése poncolással kialakított. Felületén indadíszek, két szenmurv (iráni mintakincset követő pávasárkány) és közepén egy bizánci kereszt jelenik meg.
Kétélű, egyenes és széles pengéjű vaskard. Markolata három osztású, keresztvasa egyenes.
Egyedi nyaklánc üveggyöngyökből, fém veretekből és félhold alakú csüngővel.
