9. terem / A Rákóczi-szabadságharc kora
A Magyar Királyság a 17. század végére a Temesköz kivételével – amelyet csak 1716–1718-ban sikerült visszafoglalni – felszabadult az oszmán uralom alól, de a Habsburgok által elkövetett alkotmánysértések, az idegen katonák visszaélései és az adóterhek miatt többször indult sikertelen fegyveres felkelés. 1703 nyarán az elégedetlenkedők élére II. Rákóczi Ferenc állt és országos szabadságharc bontakozott ki. Rákóczi saját államszervezetet hozott létre, jelentős diplomáciai kapcsolatot tartott fenn Európa több államával. 1707-ben az ónodi országgyűlés kimondta a Habsburg-ház trónfosztását, ám Rákóczi seregei több súlyos vereséget szenvedtek, végül 1711-ben Szatmáron békét kötöttek. II. Rákóczi Ferenc a száműzetést választotta, Lengyelország és Franciaország után az Oszmán Birodalomba utazott, ahol a szultán, kíséretével együtt, Rodostóban telepítette le.
Érdekességek:
- Rákóczi udvari festője, Mányoki Ádám több portrét is készített a fejedelemről. Az egyik legismertebbet megtekintheti kiállításunkban.
- Rákóczi száműzetésében legszívesebben az asztalosműhelyében tartózkodott. Egyik saját készítésű mesterművét a kiállításban is megcsodálhatják.
A festmény 1707-ben készült, közvetlenül azután, hogy Mányoki Ádám festő elfogadta Rákóczi ajánlatát és udvari festője lett. A festményen sötétszürke háttérrel, ovális keretbe komponált páncélos félalakként, ékköves mentekötővel összefogott hermelin palástban látható a fejedelem.
A széket a fejedelem a hagyomány szerint maga faragta és házikápolnájában használta. Thaly Kálmán (1839–1909) fedezte fel a fejedelem hamvainak és ereklyéinek kutatásakor. (Törökország, Rodostó 1717–1735)
Thököly István (1581–1652) (Thököly Imre apja) hangszere volt, valószínűleg egy velencei mester, Vitus Trasuntinus készítette. 1600 körül Thököly Itáliában járt, a padovai egyetemen tanult – a korban szokásos módon az itáliai tanulmányok, a zenetanulás hozzátartozott az előkelő ifjak neveltetéséhez – s minden bizonnyal ekkor vásárolta a hangszert. A hangszer eredeti külső tokja, a mesterjelzés sajnos nem maradt meg. A jelenlegi festés s az átalakítások a családi birtokon, Árván készültek. Az előtétlapon a Thököly család címere és a COMES STEPHANUS THÖKÖLI de Kesmarck felirat látható. A műtárgy ajándékként került a Nemzeti Múzeum gyűjteményébe 1847-ben.
Az Erdődy Anna által készíttetett serlegeken a bibliai József történetének jelenetei elevenednek meg.
(E. Drentwett (†1643), Augsburg)
A Szatmárra összehívott szövetkezett rendek 1711. április 30-án elfogadták a békefeltételeket, véget ért a Rákóczi szabadságharc. Másnap a fejedelem hadait hadiszemlére hívták össze a majtényi síkon, ahol kézi fegyvereiket megtartva földbe szúrták zászlóikat és hűséget esküdtek az akkor már halott I. József királynak.
Az 1718. július 21-én megkötött béke lezárta az 1716-ban indult oszmánok elleni háborút. A béke értelmében a Magyar Királyság teljes területe felszabadult az oszmán uralom alól. II. Rákóczi Ferencet és bujdosótársait az Oszmán Birodalom nem adta ki a Habsburgoknak, előbb Konstantinápoly környékén, majd 1720-tól Rodostóban telepítették le őket.
