3. terem / Bronzkor
A bronzkor (Kr. e. 2800–800) gazdasági alapja a mezőgazdaság, az állattenyésztés mellett az új fém (réz és ón ötvözete), az új fémműves technológia, a bronzöntés megismerése, majd fokozatos elterjedése volt. A bronz megkönnyítette a vagyon felhalmozódását, az abból készült eszközök, különösen a fegyverek hatalmat, gazdagságot jelentettek tulajdonosaiknak. Mindez jól tükröződik a bronzkori telepek, temetők szerkezetében, a kiemelkedően szép tárgyakon keresztül az emberek mindennapjaiban. Az egyedi, különleges leletek, agyag idolok, oltárok, ember- és állatábrázolások betekintést engednek az akkor élt közösségek bonyolult hiedelemvilágába is.
Stilizált, viaszveszejtéses öntéssel készült bronz vízimadár figurák. Testükön plasztikus bordákból és hornyolásokból álló díszek láthatók. Az ismeretlen lelőhelyű darab (bal oldalt) hátán függesztőfülek helyezkednek el, a csicseri darab (jobb oldalt) fején szarvak vannak. A Liptóújváron előkerült madárfigura természettudományos vizsgálatai alapján ezek a tárgyak zsírlámpások lehettek. (Csicser és ismeretlen lelőhely, Kr. e. 1050–800)
A Tiszafüred-majoroshalmi temetőből származó, Füzesabony stílusú, középső bronzkori (Kr. e. 1900–1700) rituális edény ún. aszkosz. Az edény egy madár testű és ember fejű keveréklényt ábrázol.
Bronzedények és bronzsisak a Hajdúböszörményben 1858-ban előkerült kincsleletből (Hajdúböszörmény)
Kr. e. 17–16. századból (Százhalombatta)
