Kereszt-tűzben

Keresztényüldözés a Közel-Keleten
A kiállítás látogatható
Hétfő kivételével minden nap 10 és 18 óra között.
Helyszín
München

Budapest, Washington, New York és Róma Vatikánváros után 2019. március 27. és április 14. között Münchenben, Magyarország Főkonzulátusán mutatkozik be a Magyar Nemzeti Múzeum Kereszt-tűzben - Keresztényüldözés a Közel-Keleten című kiállítása. A Miniszterelnökség Üldözött Keresztények Megsegítéséért és a Hungary Helps Program Megvalósításáért Felelős Államtitkárságának támogatásával a Magyar Nemzeti Múzeum, a Migrációkutató Intézet és az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézete együttműködésének eredményeként megszületett tárlat már az ötödik helyszínen hívja fel a figyelmet a közelmúlt egyik legsúlyosabb humanitárius katasztrófájára.

A Közel-Kelet, ahol másfél évezrede élnek együtt különböző vallások és felekezetek hívei, az ISIS terrorszervezet felemelkedésével és térhódításával, illetve az egyéb dzsihadista csoportok támadásainak következtében a közelmúltban radikálisan megváltozott. Míg Szíriában 1920 körül a lakosság egyharmada volt krisztushívő, 2011-ben 5-8%-a, ma pedig csak találgatjuk, hány keresztény maradt hazájában. Irakban sem jobb a helyzet: a 2003-ban még másfél millió keresztény lakos száma 2017-re 250 ezer főre csökkent. Az amerikai Pew Research Center nevű kutatóintézet 2015-ben publikált jelentése szerint a kereszténység követői vallási hovatartozásuk miatt a világ 198 megvizsgált országa közül 102-ben szenvedtek el üldöztetést vagy egyéb hátrányos megkülönböztetést állami vagy nem állami szereplők részéről.

A Kereszt-tűzben - Keresztényüldözés a Közel-Keleten kiállítás arra törekszik, hogy felhívja a figyelmet azokra a visszafordíthatatlannak tűnő folyamatokra, amelyek átrajzolták a térség vallási térképét, alapvetően sértik az ott élők emberi jogait és megszüntetik az együttélés évszázados hagyományait. A legfrissebb kutatási eredmények alapján szokatlan installációba ágyazott tárgykollekció, fotó- és videóanyag a sokat szenvedő közösségek közül a keresztényekre fókuszál, miután az elmúlt évek háborús konfliktusai, terrortámadásai példátlan kihívások elé állították híveiket. Az emberek ellen elkövetett erőszak mellett mindennaposakká váltak az épített örökség elleni támadások, amelyek a szimbolikus jelentőségű épületeket és a lakóházakat egyaránt sújtották. A kiállítás látogatóit különböző korú, nemű és képzettségű emberek személyes történetei segítik abban, hogy megértsék mindennek az egyénekre és a családokra gyakorolt hatását.

A kiállítás ugyanakkor a keleti keresztény egyházak sokszínű kulturális hagyományaiból ad ízelítőt, valamint kitér a mai támadások 19. századi és 20. század eleji előzményeire. Az okokat kutatva alapvetően két jelenségre irányítja rá a figyelmet: egyrészt a radikális iszlamista, dzsihadista ideológiára, amelynek célja a keresztények megalázása és megfélemlítése, másrészt pedig arra, hogy ezen ideológia hívei a térség keresztényeit az ellenségnek tartott, „pogány”, szekuláris Nyugattal azonosítják. A következményeket vizsgálva a kiállítás rávilágít az évtizedek óta tartó elvándorlásra, és a nyugati diaszpórák megjelenésére. A magyar kurátorok által alkotott kiállítás a Közel-Kelet keresztény közösségei mellett figyelmet fordít az ISIS-re és más terrorszervezetekre is, hangsúlyozva, hogy a szélsőséges, dzsihadista csoportok és a muszlimok közé semmi esetre sem tehető egyenlőségjel.

A különleges tárlat a drámai pillanatok, a kilátástalanság, az állandó veszély bemutatása ellenére nem pesszimista hangvételű. Bemutatja a reménységet tápláló kezdeményezéseket, amelyeknek célja a probléma hangsúlyozása mellett az otthonmaradás, az újjáépítés és a hazatérés elősegítése.

A kiállítás a nagy múltú Magyar Nemzeti Múzeum, a közép-európai ország és az iszlám világ kapcsolatának múltjával, jelenével és jövőjével foglalkozó Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézete, és az interdiszciplináris kutatásokat végző Migrációkutató Intézet együttműködésének a gyümölcse. Az egyedülálló összeállítás először 2017 őszén a Magyar Nemzeti Múzeumban, majd 2018 tavaszán Washingtonban és New Yorkban, ősszel Rómában aratott sikert.

Főkurátor: Dr. Speidl Bianka (Migrációkutató Intézet)
Szakértő, kurátor: Horváth-Sántha Hanga (Migrációkutató Intézet)
Szakértő, kurátor: Mércz András (Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézete)
Szaktanácsadó: Dr. Kiss Etele (Magyar Nemzeti Múzeum)
Projektkoordinátor: Varga Lujza (Magyar Nemzeti Múzeum)

A kiállítás utaztatása a Miniszterelnökség Üldözött Keresztények Megsegítéséért és a Hungary Helps Program Megvalósításáért Felelős Államtitkárságának támogatásával valósul meg.