A Magyar Nemzeti Múzeum Közösségi Régészeti Programja 2017-ben indult útjára, majd 2022 tavaszán nyitott meg Kincset Érő Közösség címen az az időszaki kiállítás, amely fontos mérföldköve volt a sikeres, többtucatnyi résztvevővel futó kezdeményezésnek, amely 
a Közösségi Régészeti Osztály irányításával azóta is szállítja az újabb felfedezéseket.

A Magyar Nemzeti Múzeum több éve folytat sikeres kutatást a Veszprém vármegyei Somlón. A hegy környezetének a múzeum önkéntes régészeti csapatával közösen történő fémkeresős átfésülése során Borszörcsök határában 2026. június 4-én egy 27 ezüsttallérból álló elszántott kincslelet került elő. A leletek közül 11 darab nagyjából egy 1 négyzetméternyi területen sűrűsödött. A leletek sűrűsödési helyén a következő napon egy 2 × 2 méter kiterjedésű, nagyjából 30 cm mélységű szonda nyitására került sor, ahol a melegben megkeményedett löszös talajban egy újabb érme bukkant fel. A szelvényből előkerült még egy vörös, durva, apró kaviccsal soványított kerámiaedény néhány alj- és oldaltöredéke, de nem dönthető el egyértelműen, hogy ez az edény rejtette-e magát a kincsleletet, vagy attól független.

A lelet túlnyomó többségét (18 db) II. Ferdinánd osztrák főherceg, hercegesített tiroli gróf verette Tirolban, a Hall in Tirol-i verdében, illetve az elzászi Ensisheimben, ezenkívül tartalmazott még három darabot II. Rudolf német-római császár, magyar és cseh király két magyar és egy cseh veretű tallérjából. A német területeket két Lübeck városi veret, továbbá egy-egy pfalzi, braunschweigi és brandenburgi tallér képviselte, illetve színesítette a leletet egy tallér a svájci Sankt Gallen városából.

A lelet legfiatalabb darabjának, szaknyelven záróveretének II. Rudolf 1593-ban, Körmöcbányán vert tallérja számít, ez alapján tehát ezek az értékes fizetőeszközök legkorábban ebben az évben kerülhettek a földbe. A lelet összetétele és a képviselt veretek egymáshoz viszonyított aránya arra enged következtetni, hogy a kincs a tizenöt éves háború (1591/1593–1606) időszakához köthető lelethorizonthoz tartozik.

A másfél évtizeden át évről évre egymást követő hadjáratok sorozata az egész Kárpát-medencére kiterjedt, a pusztítás mértékére közvetlenül utal az ebből a korszakból származó, a régészeti–numizmatikai kutatás által jelenleg ismert közel kétszáz darab éremkincslelet, amely páratlan lenyomatát őrizte meg a korszak színes pénzforgalmának.

Péterváry Tamás – Tóth Csaba