A népvándorlás kora átmeneti időszak az antik világból a kifejlett, érett középkori államok, politikai és társadalmi struktúrák felé. A korszak nagy történelmi eseményei turbulens változásokat mutatnak: népek egymást követő vándorlását, új államalakulatok létrejöttét, valamint véget nem érő háborúkat.
A hunok Európába érkezése jelentős változásokat hozott: sztyeppi szállásterületük mellett fokozatosan az egész Kárpát-medencére kiterjedő birodalmat hoztak létre. Attila halála után birodalma szétesett, helyére különböző germán eredetű népek kisebb-nagyobb, hosszabb-rövidebb életű királyságai léptek. Ezeket azután 568-ban egy új, keletről érkező népcsoport, az avarok birodalma váltotta fel, amely egészen eleink megérkezéséig fennállt.
Arra a kérdésre, hogy ezek a változások miként jelentek meg az egyes közösségek szintjén, a nagy felületű feltárások, illetve közülük is a hosszú életű, több korszakon átívelő lelőhelyek adnak válaszokat. A részletekbe egy-egy település vagy temető hagyományos régészeti módszerekkel, valamint más tudományterületek (pl. antropológia, archeogenetika) bevonásával történő komplex vizsgálata ad betekintést.
A 2006. évi feltárás légi fotója
A zömmel feltárt területű tiszagyendai lelőhely éppen ennek a korszaknak adja keresztmetszetét. Kivételes, régészetileg megfigyelt jelenség a 4. századi virágzó szarmata falu hun kor eleji felégetésekor kialakult pusztulásréteg. Röviddel a település felszámolása után új beköltözők érkeztek a szélrózsa minden irányából, akik bár egységes kultúrát hordoztak, genetikai állományuk messze Belső-Ázsiába, Észak- és Nyugat-Európába, valamint a Földközi-tenger vidéke felé mutat. Egyetlen nagy, egységes kinézetű, faluszerű településen laktak, körükben azonos viseletet, temetkezési szokásokat találunk. Még a hunokkal keletről érkező koponyatorzítás szokását is átvették egyes családok, eredetüktől függetlenül. Az alapvetően földműves közösség, amelyet a történelem szele összefújt a mai Tiszagyenda területére, több mint 200 évig helyben marad. A következő nagy történelmi átalakulás, az avarok birodalomalakítása a 6. század közepén csaknem érintetlenül, változatlanul hagyta ezt a közösséget, példázva azt is, hogy egy-egy kora középkori falu vagy kisebb népesség sorsa a földrajzi közelség ellenére is mennyire másként alakulhato
A vésztározóhoz kapcsolódó 2006–2007. évi tiszagyendai feltárások eredményeit, a település hun kori időszakát bemutató tárlat 2026. június 10-től látható a Magyar Nemzeti Múzeum Déli Kandallótermében. Aktualitását az Attila-kiállítás adja; míg a nagyszabású kiállítás széles történelmi ívet jár be, ez a kamarakiállítás az adott időszak történelmét alulnézetből láttatja.