Szakmai munka
Nagycsütörtök estéjén a szentmise Jézus Krisztus és tizenkét apostolának utolsó vacsoráját idézi fel, amelyen Jézus megalapította az Eucharisztiát, azaz tulajdonképpen a szentmisét. Ezen a napon egy különleges barokk monstranciát mutatunk be, amely a jászóvári premontrei prépostság számára készült. Az Úrmutató a Magyar Nemzeti Múzeum Premontreiek 900 kiállításán lesz látható.
Nagycsütörtök estéjén a szentmise Krisztus és tizenkét apostolának utolsó vacsoráját idézi fel, amelyen Jézus – azáltal, hogy azt mondta a kenyérre és borra, hogy az az ő teste és vére – megalapította az Eucharisztiát, azaz tulajdonképpen a szentmisét. A nagycsütörtöki mise végeztével az Oltáriszentséget, azaz az Eucharisztia keretében átváltoztatott ostyát kiemelik a tabernákulumból, és ünnepélyesen egy másik őrzési helyre, jellemzően a templomban kialakított szent sírhoz viszik, és az egészen a nagyszombati feltámadási mise áldoztatásáig ott is marad.
A monstrancia (a latin „monstro”, „megmutatni” igéből) használata a 13. század végétől kimutatható. A díszes liturgikus tárgy a szent ostya felmutatására szolgált: a szentségimádáskor, illetve az úrnapi (és más) körmenetek alkalmával helyezték el ebben. A szentségmutatóban üvegen (vagy csiszolt kristályon) keresztül látható a lunulába foglalt Eucharisztia. Szent Norbert számára életében kiemelt szerepet töltött be az Oltáriszentség védelme és a szentmise áldozatának mindennapi bemutatása. Az Eucharisztia tiszteletét a premontrei rend is egyik legfontosabb feladatának tekinti. Norbertet az Oltáriszentség apostolának is nevezik, mivel 1124-ben Antwerpenben fellépett a Tanchelm által terjesztett eretnekséggel szemben, amely tagadta az Oltáriszentségben valóságosan jelenlévő Krisztust. A tévtanok Norbert prédikációinak hatására szorultak vissza a németalföldi városban. Szent Norbert a katolikus ellenreformáció idején az Eucharisztiát védelmező szentként vált ismertté és rendszeresen ábrázolták az egyházi művészetben kehellyel vagy monstranciával.
1. kép: Ismeretlen művész: Szent Norbert az Oltáriszentséggel, 18. század. Gödöllői Premontrei Apátság, Gödöllő. Fotó: Dabasi András, 2021
A Magyar Nemzeti Múzeumban 2021 nyarán megrendezésre kerülő Premontreiek 900. A 900 éves premontrei rend Magyarországon című kiállításon lesz látható egy különleges barokk monstrancia, amely a jászóvári premontrei prépostság számára készült a 18. században.
2. kép: Sauberer András O.Praem. jászóvári prépost monstranciája, 1745. Római Katolikus Plébánia, Nagyoroszi. Fotó: Dabasi András, 2021
Az Úrmutató jelenleg a Nógrád megyei Nagyoroszi Római Katolikus Plébániáján található. A hagyomány szerint a kiemelkedő kvalitású ötvösmű a II. József király idején feloszlatott jászóvári premontrei szerzetesek rendházából vásárlás útján került az egykor Gróf Gundaker Thomas Starhemberg illetve Keglevich Károly örököseinek kegyuraságát élvező nagyoroszi plébániatemplom tulajdonába. II. József a felvilágosult abszolutizmus jegyében 1782-ben kiadott rendeletével feloszlatta az összes olyan szerzetesrendet a Habsburg Birodalom területén, amelyek szemlélődő életmódot folytattak. Ezt követően a feloszlatott rendek tulajdonát állami kezelésbe vették, és az ingóságok közül sokat elárvereztek. Ekkor került sor a jászóvári prépostság liturgikus tárgyainak szétszóródására is. Két évtizeddel később, I. Ferenc király a Diploma Restitutionale értelmében visszaállította korábbi jogaiba a premontrei rendet, és középfokú oktatási feladatokkal látta el őket.
A monstrancia a talpperemére vésett latin nyelvű felirat alapján azonosítható, ez meghatározza a készítés helyét, megrendelőjét és a készítés dátumát is: „HoCCe opVs VIennae sI feCIt, aC Constanter Deo sVo saCrIfICaVIt, AnDreas SaVberer PraeposItVs IaszoVIensIs.” A latin szöveg szerint a monstranciát Bécsben készítették Sauberer András O.Praem. (1700–1779) jászóvári apát megbízásából, 1745-ben. A dátumot a felirat úgynevezett kronosztikonként tartalmazza: a kiemelt, római számokként is azonosítható betűk összegét kell összeadnunk (I = 1, V = 5, C = 100, D = 500). A monstrancia alján ,,IIK” monogramot találunk, ez alapján lenne azonosítható a becses műtárgyat készítő bécsi ötvös – talán Johann Josef Kremsber.
Az aranyozott ezüstmonstrancia talpa gazdagon díszített, dinamikusan hullámzó dekoratív elemekből – akantuszlevelekből és kartusokból – áll össze. A talpon középen elől egy volutás keretben a rendalapító Szent Norbert és a premontreiek által is használt regulát szerző egyházatya, Szent Ágoston hódolnak térdelve az Eucharisztia előtt. (3. kép) Szent Norbert premontrei habitusban látható, előtte érseki jelvényei. Szent Ágoston kezében penna, előtte nyitott könyv, felemelt kezében pedig lángoló szív, amely általános attribútuma.
3. kép: Szent Norbert és Szent Ágoston (a monstrancia részlete). Fotó: Dabasi András, 2021
A hátoldali kartusban a jászóvári premontreiek kettős címere látható: a bal oldalon Keresztelő Szent János, a prépostság védőszentje, a jobb oldalon pedig a Magyar Királyság címere. (4. kép) Ugyanezt a kettős címert helyezték el Jászón a barokk prépostság bejárata felett is.
4. kép: A jászóvári prépostság címere (a monstrancia részlete). Fotó: Dabasi András, 2021
A sugárkoszorú csúcsát négykaréjos, ékkövekkel kirakott kereszt díszíti. A nagy ívű kartus szegélyét hullámos, lángokban végződő voluták alkotják, amelyeken angyalfigurák ékköves, apró briliánsokkal díszített girlandot tartanak. Az alsó angyalkák bőségszarut tartanak a kezükben, amelyekből szőlővenyigék kúsznak elő dekoratív levelekkel, függő szőlőfürtökkel. A szentségtartó alatt, a noduson Szűz Mária látható, aki lábával a bűnbeesés földgömbre tekeredő kígyójára tapos – ez a Maria Immaculata típusú ábrázolás. (5. kép)
5. kép: Szűz Mária (a monstrancia részlete). Fotó: Dabasi András, 2021
A monstrancia oromzatának kartusában eredetileg Isten báránya-ábrázolás kapott helyet, de ez a későbbiekben megsérült, és egy restaurálás alkalmával két ékkővel helyettesítették. A monstrancia lunulája, tehát ostyatartója az 1980-as években még látható volt, jelenleg azonban hiányzik a műtárgyról. (6. kép)
6. kép: A monstrancia archív fotója Farkas Attila Barokk ötvöstárgyak az esztergomi főegyházmegye vidéki plébániáin című tanulmányából (Művészettörténeti Értesítő, 1984)
A monstranciát megrendelő Sauberer András a 18. század legnagyobb hatású jászóvári apátja volt, aki 1745-ben vette át a prépostság vezetését, és már ez évben megkezdte a konvent újjáépítését. (7. kép) A korábbi épületeket teljesen lerombolták, és a helyükre 1764-ben megépült az új prépostság érett barokk stílusában, a bécsi építész, Franz Anton Pilgram tervei alapján. A jászói barokk kiépítés a nagy ausztriai és csehországi kolostoregyüttesek egyetlen magyarországi rokona. Az épületegyüttes középpontjában a kéttornyos templom áll, amelyet két oldalról vesznek körbe a konvent épülettömbjei. Sauberer apát Johann Lucas Kracker által festett képmásának rézmetszetű másolatát Tischler Antal, a 18. század legkiválóbb magyar rézmetszője készítette 1776-ban. Kezében a jászói épületegyüttes Franz Anton Pilgram által készített átépítési tervrajzát láthatjuk.
7. kép: Tischler Antal (Johann Lucas Kracker után): Sauberer András jászóvári apát arcképe, 1776
A Premontreiek 900. A 900 éves premontrei rend Magyarországon című kiállításon mind a monstrancia, mind pedig Sauberer András arcképe megtekinthető lesz. A kiállítás megnyitásáig pedig ajánljuk az érdeklődők figyelmébe a premontrei rend csornai, gödöllői és zsámbéki apátságainak és rendházainak weboldalait:
https://www.premontreiek.hu
http://www.opraem.hu
https://premontrei.hu
http://www.premontreinoverek.hu
Írta: Kusler Ágnes, A 900 éves premontrei rend Magyarországon című készülő kiállítás kurátora