Múzeumi élet
Baják László: Emlékek és naplójegyzetek 1989-ből
Baják László munkatársunk, a Történeti Tár főmuzeológusa 1989-ben (érzékelve a korszak sorsfordító, történelmi jelentőségét) naplóírásba fogott, feljegyezve az országos ügyekkel kapcsolatos élményeit, valamint személyes emlékeit. A Közös Időnk – 1989 oldalunkon hétről hétre az általa vezetett napló részleteit követhetjük nyomon, modernizálva, blog formájában.
V.
Februárban nem várt öröm ért, ugyanis levelet kaptam Uzsoki Andrástól, a Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia munkaközösségének titkárától, amelyben arról értesít, hogy elfogadták közlésre a Szerémi György világképe című dolgozatomat és egyben felajánlja, hogy csatlakozzam a szervezethez. A tanulmányt még 1984-ben az OTDK-ra és egyben szakdolgozatnak írtam. Akkoriban olyan középkori egyháztörténeti munkát írni, amely még csak nyomokban sem tartalmazott marxista történelemszemléletet, legalábbis nagyfokú naivitást jelez. Bár a saját elhatározásomból vágtam bele a munkába, az elkészüléséhez feltétlenül szükséges volt, hogy a történelem tanszéken nem hogy akadályokba nem ütköztem, de inkább jóindulatú támogatásban volt részem. A különös tanszék, a fennálló rendszertől a lehető legnagyobb távolságot tartva működött. Örökre emlékezetesek maradnak Eperjessy Géza tanár úr grátis adott latin órái, Párdányi Miklós titkos Bibó István szemináriumai, Závodszky Géza lenyűgöző hazafias szellemű előadásai, vagy Kalmár Árpád, akivel négy év alatt keresztül-kasul bejárhattuk a Kárpát-medence határon túli részeit. Salamon Konrád, akivel, mint a történész tudományos diákkör titkára többször is szerencsém volt hosszú vonatutazásokat tenni a különböző diákköri konferenciákra, a maga utolérhetetlen fanyar humorával sokat mesélt a XX. század valódi, marxizmus mentes történetéről. (ő végül nem úszta meg hatósági zaklatások nélkül, még házkutatást is tartottak nála.) Az 1985-ös debreceni OTDK konferencián természetesen nem díjazták a munkámat, és Salamon Konrád a bírálatból kiolvasva („a szerzőnek feltűnően jó teológiai ismeretei vannak”) megjegyezte: legalább tudjuk, hogy miért nem tehették. Azóta nagyot fordult a világ és 1989 novemberében, a rendszerváltozásnak köszönhetően, olyan szakmai nagyságok társaságában, mint Bertényi Iván, Mészáros István vagy Adriányi Gábor a „Magyar Egyháztörténeti Vázlatok” I. évfolyam 1 kötetében megjelenhetett az első tudományos dolgozatom.
