A gyűjtemény legkorábbi darabjai a Ferenc József 1867. évi koronázásáról készült felvételek. A 19–20. század fordulójától kezdve a politikai és társadalmi élet történéseit, a kultúra és a sport eseményeit a formálódó fotóriporteri szakma képviselőinek, Jelfy Gyulának, Balogh Rudolfnak, Müllner Jánosnak és társaiknak felvételeiről ismerhetjük meg. Gazdag képanyaggal rendelkezünk az első világháborúból, az utolsó magyar király, IV. Károly koronázásáról, az 1918-as forradalomról és a Tanácsköztársaságról. Őrzünk fényképeket az 1870-es évek természeti katasztrófáiról, az 1890-es évek nagy építkezéseiről, a közlekedés változásáról, a mezőgazdasági termelés, az ipar és a kereskedelem jelenségeiről. A 19. század végétől amatőr fényképezők felvételei mutatják meg sok egyéb mellett a lakás- és életkörülményeket, a hétköznapi élet apró történéseit.
Kapcsolat: Dr. Szegedy-Maszák Zsuzsanna, szegedy.maszak.zsuzsanna@hnm.hu Tel.: +36 1 327-7784
Az Andrássy úti Mintarajztanoda (ma Képzőművészeti Egyetem) közelében kialakított művésztelep az 1880-as években kezdett kiépülni műteremházakkal. Külföldi példákat követve hamarosan divatos társasági tevékenységgé vált a műteremlátogatás, amelyről a megjelent sajtóhíradások az értintett művésznek egyfajta reklámjaként is szolgált. Különösen igaz volt ez arra az esetre, ha maga az uralkodó, Ferenc József látogatta meg a művészeket. Egy ilyen látogatás alkalmából készült Kallós Oszkár udvari fényképész felvétele, amelyről egy másik pillanatban és egy másik nézőpontból felvett párját, a fotóriporter Müllner János felvételét, szintén a Történeti Fényképtár őrzi. (TF ME IA 895/1948 fk).
Frigyes főherceg és Izabella főhercegné két lánya, Izabella és Gabriella, jelmezben pózolnak a főhercegi palota karácsonyfái előtt. Pozsony, 1902 körül, ismeretlen fényképész felvétele, platinotípia
A két kislány jelmeze a commedia dell’arte Pierrot (Pedrolino) alakjának nagyméretű gombokkal tűzdelt, bő fehér öltözetének lányokra szabott változata. Jelmezük és kellékeik (húzható nádfonatos szekér, könyv) ugyanúgy az ünnepség alkalmából kapott újdonságokat hivatottak bemutatni, mint a mögöttük látható karácsonyfák tövében elhelyezett ajándék-kirakat. A kép minden eleme a gazdagságról szól: a nem egy, hanem két karácsonyfa jelenléte, a szoba érzékelhetően tágas méretei és a fénylő-csillogó felületek és tárgyak: a selyemből varrt jelmezek mellett a karácsonyfadíszek, a sokgyertyás csillár és az ezüst ajándéktárgyak.
Láng László 1868-ban alapította gépjavító műhelyét, amelyet öt év múlva kibővített és a Váci útra költöztetett. A vállalat fő tevékenységévé az erőgépek gyártása vált, az 1890-es években Magyarország gőzgépszükségletét a Láng-gyár elégítette ki. A 20. század elején a villamosításban nagy szerepet játszottak a Láng-féle erőgépekkel hajtott Ganz-generátorok. A fővárosi villamosközlekedés elektromos központjai is Láng-turbinával működtek. (Stemlerné Balog Ilona – Jalsovszky Katalin (szerk.): Fénnyel írott történelem 67. oldal)
Stein Gusztáv kolozsvári amatőr fényképésznek szívügye volt szűkebb szülőföldje kultúrájának és természeti világának megismerése és megörökítése. Az iparosodás okozta társadalmi változások és a hagyományos falusi élet rohamos eltűnése miatt a századforduló táján az újonnan létesült erdélyi intézmények mellett a lelkes amatőrök is gyűjtötték és dokumentálták a néprajzi szempontból érdekes építészeti emlékeket, tárgyakat és népviseletet. A jelenet, amelynek tanúi vagyunk, azonban nem pusztán az eltűnőben lévő világ dokumentálása, hanem magának a dokumentálásnak a megörökítése.
1879. március 12-én öntötte el Szegedet a Tisza, melynek következtében több mint 150 ember vesztette életét és 60 ezer ember vált otthontalanná. Sokak számára a képen látható szegedi városház harangjának kongása adta tudtul a közelgő katasztrófát. Mivel a Tisza vize hónapokig nem húzódott vissza a medrébe, a városban csak csónakokon, tutajokon és deszkákból épített úszó járdákon lehetett közlekedni.
Az első világháború alatt Müllner János (1870–1925) fotóriporter több száz felvételt készített Budapest mindennapjairól. A fényképen látható, sorban álló tömegben egyaránt vannak prémes gallérú hölgyek, fiatal férfiak és gyerekek és a hátukon árujukat cipelő asszonyok. Ami sokukban közös, hogy tudatában vannak a fényképész jelenlétének és annak, hogy az adakozásról éppen képi dokumentáció készül. A felvételen a két ellentétes irány – a jobbra haladó sor és a balra haladó katona – találkozásánál látható a központi motívum, a persely.
