A gyűjtemény megalapításának alapvető célja a magyarországi török hódoltság (1526–1699) korából származó régészeti tárgyak összegyűjtése volt. A kialakított gyűjtemény összetétele azonban ennél gazdagabb, mivel egyaránt magába foglal földből, régészeti ásatásból, illetve vásárlás és ajándékozás révén bekerült, 16–18. századi, török eredetű műtárgyakat, elsősorban fémtárgyakat. Nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő a balkáni-török ezüst csészék együttese, illetve a pecsétnyomó és pecsétgyűrű anyag. A 19. század második felében megindult gyűjtés eredményeképpen, valamint annak köszönhetően, hogy jelentős mennyiségű tárgy a történeti Magyarország területéről, elsősorban annak déli sávjából származik, országos jelentőségűvé vált a rézből, illetve bronzból készült török eredetű edények és használati tárgyak kollekciója, valamint a balkáni eredetű ékszerek csoportja.
Oszmán-török eredetű műtárgyakat a Magyar Nemzeti Múzeum több más gyűjteményében is őriznek, elsősorban a Fegyvertárban, az Éremtárban, és a Textilgyűjteményben.
Kapcsolat: Dr. Fegyvári-Komori Tünde, komori.tunde@mnm.hu
A tárgy a leltárkönyvi bejegyzés szerint Raguzából származik, Jankovich Miklós gyűjtéséből került a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonába. A filigrándíszes, feltehetően nyakban viselt tokocskában eredetileg iratot, vagy amulettet őriztek. A tárgytípus a magyarországi hódoltságkori leletanyagból is jól ismert.
Teleki Sámuel gyűjteményéből került a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonába. A tollszárak befogadására szolgáló tokot, illetve a tintatartó tégelyét egyaránt aranyozott alapon vésett, domborított indás-leveles növényi elemek díszítik. A tárgyat a tégely alsó lapjába beütött szultáni tugra lapján keltezjük.
Az edény jellegzetes török edényformát képvisel; az ún. kiöntőcsöves kannák (ibrik) típusába tartozik. Testét vésett, stilizált, növény-, illetve geometrikus díszítés borítja.
Az edény az egyházi, illetve világi használatban egyaránt ismert, ún. balkáni ivócsészék egyik jellegzetes darabja. A csésze belső oldalát vésett, domborított geometrikus díszítés borítja.
Az eredetileg török használatban lévő tárgy a liptószentandrási római katolikus egyház tulajdonából került a Magyar Nemzeti Múzeumba. A stilizált tulipánt formáló gyertyatartó-részt csonka kúp alakú talpazat tartja. Ez utóbbin utólagosan rávésett hal-motívum látható.
Aranyozott ezüst, türkiz, faopál, gránát. Esterházy Pál tulajdonából került a Magyar Nemzeti Múzeumba. Részben török, részben erdélyi ötvösmű.
