Vendégkönyv nélkül nem lehet elképzelni múzeumot, minden kiállítás végén ott van az a kezdetben üres könyvecske, amelyet a látogatók írnak tele. Így volt ez a múltban, a Magyar Nemzeti Múzeum történetének első évtizedeiben is, amiről múzeumtörténeti gyűjteményében található három régi vendégkönyve tanúskodik. Mindhárom a Múzeum egyik alaprészlege, az Érem- és Régiségtár látogatóinak aláírásait őrzi (1817–1869 között). Ezek a könyvek mai szemmel inkább vendéglajstromok, hiszen – és ez talán a legnagyobb különbség a mostani vendégkönyvekhez képest – ezekben még nem szerepelnek vélemények, legfeljebb egy-két megjegyzés, ami arról szól, hogy milyen szép a gyűjtemény és milyen örömet okozott a megtekintése. A látogatói véleményeknek a 19. században még az újságok adtak teret, és persze az újságírók is gyakran kifejtették bíráló vagy elismerő véleményüket az intézményről egy-egy múzeumi esemény kapcsán. A nemzet múzeumának régi vendégkönyveiből tehát „csak” az derül ki, hogy kik látogatták, de talán ez is sokak számára érdekes lehet.
1827. június 8. Főúri látogatók a múzeumban: gróf Károlyi György (1802–1877) politikus, akadémikus, gróf Batthyány Lajos sógora; báró Wesselényi Miklós földbirtokos, politikus, író és akadémikus; tolnai gróf Festetics Leó és gróf Széchenyi István (1791–1860) nagybirtokos, reformpolitikus, közgazdász, akadémikus, valamint bátyja, gróf Széchényi Pál és felesége („Széchényi grófné”); herceg Lichtenstein Alajos (?)
Rethei Fadgyas Orbán; Szontágh Gusztáv (1793–1858) filozófus, kritikus, akadémikus; Kiss Károly (1793–1866) hadtudományi író, katonatiszt, akadémikus; Toldy Ferenc (1805–1875) irodalomtörténész, kritikus, akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia titkára; Paur Iván (1805–1888) régész, történetíró, akadémikus, 1855 és 1858 között a Nemzeti Múzeumban dolgozott; Varsányi János; Székács József (1809–1876) író, ev. püspök, akadémikus; Petényi Salamon János (1799–1855) ornitológus, ev. lelkész, akadémikus, 1834-től haláláig a Nemzeti Múzeumban dolgozott; Kováts Gyula (1815–1873) paleobotanikus, akadémikus, egyetemi tanár, 1850 és 1855 között a Nemzeti Múzeumban dolgozott; Szarvas József; Rahmann Zsiga
1858. június 11. Gróf Mikó Imre (1805–1876) politikus, történetíró, akadémikus, az Erdélyi Múzeum megalapítója, 1847–48-ban erdélyi kincstárnok, az Andrássy-kormányban közmunka és közlekedési miniszter (1867–1870) és Paget János (ld. 11. számot), valamint báró Wesselényi Ferenc
1860. március 27. Magyar főúri csoport: gróf Szapáry Ignác, gróf Festetics Gyula, gróf Csáky László és gróf Károlyi Gyula, továbbá egy olasz és két amerikai látogató.
1865. szeptember 5. Toldy Ferenc (1805–1875) irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia titkára gyermekeivel, Toldy Izabellával, aki az egri angolkisasszonyoknál tanár, Toldy László (1846–1919) történész, levéltáros, tankönyvíróval, aki múzeumlátogatásakor másodéves teológushallgató a bécsi Pázmáneumban, Toldy Ilonával, valamint Turkovits Izabellával, aki „angolnő Egerből”, és e szerint Toldy Izabella rendtársa
