A premontrei rendi ruha a kezdetektől gyapjúfehér színű volt, ezért nevezik a rendet ordo candidusnak is. A rend öltözetének fehér színe utal a Krisztus feltámadásának örömhírét hirdető angyalok ruházatára, de kifejezi a rendalapító, Szent Norbert egyszerűségre, szerénységre való törekvését is. A rend ruházatának van egy magyar jellegzetessége is. Húsvéthétfői bejegyzésünkben ezt is bemutatjuk, a Magyar Nemzeti Múzeum készülő Premontreiek 900 kiállítása kapcsán.

A premontrei rendi ruha a kezdetektől gyapjúfehér színű volt, ezért nevezik a rendet ordo candidusnak is. A rend öltözetének fehér színe utal a Krisztus feltámadásának örömhírét hirdető angyalok ruházatára, de kifejezi a rendalapító, Szent Norbert egyszerűségre, szerénységre való törekvését is, hiszen semmilyen költséges festési, fehérítési, színezési eljárásnak nem kellett alávetni. 

Szent Norbert szőrcsuhát hordott, amely az önmagával szemben támasztott szigorát jelképezte. Közösségének úgy rendelte, hogy a testvérek kártolatlan gyapjúruhát hordjanak, a liturgiához pedig gyolcsvászon volt az előírás. A gyapjúruha a vezeklés és bűnbánat jele, a gyolcsvászonból készült ruha a szent cselekedetekhez illik. A rendi hagyományban gyakran előforduló ábrázolás, ahogy 1121-ben maga Szűz Mária adja át Norbertnek a fehér ruhát, a habitust és részeit, a reverendát, a köpönyegszerű skapulárét és a köré kötött övet, a cingulust. (1. kép)

1. kép: Szűz Mária átnyújtja Szent Norbertnek a fehér szerzetesi habitust. Cornelis Galle metszete Joannes Chrysostomus van der Sterre Vita S. Norberti című kötetében (Antwerpen, 1622). Fotó: Rijksmuseum

A szerzetesek szabályozott öltözetét a vita mixta eszménye is meghatározza. A premontrei kanonokok lelkiségét a szemlélődés és az emberek szolgálata együttesen határozza meg. Az ő életformájuk a vita mixta (vegyes élet): kolostorba vonulnak, hogy szigorú szabályok között éljék le életüket, de ezzel párhuzamosan lelkipásztorkodnak és a 19. század elejétől tanítanak is. A premontrei habitusban a szemlélődő és az aktív életforma jelképei is megtalálhatók. Az öltözet az alapítástól kezdve csupán kis mértékben változott. 

A habitus alsó rétege a talár vagy reverenda, amely gombokkal záródik. A talárok gallérjának szabása és gombjainak száma rendházanként eltér, amely alapján a szerzetesek felismerhetik egymást. A gombok száma szimbolikus üzenetet is hordoz. A gödöllői rendházban élő szerzetesek talárjának például hét gombja van, amelynek számos szimbolikus jelentése van a katolikus hitben – elég csak a Krisztus által rendelt hét szentségre gondolnunk. A csornai prépostság szerzeteseinek talárját kilenc gomb díszíti, amely az angyalok kilenc karára utal, hiszen a csornai rendház védőszentje Szent Mihály arkangyal. 

Erre kerül a skapuláré, egy hosszú, kötényszerű szövetcsík. A rend tagjai derekukra cingulust, gyapjúövet kötnek. Közép-európai, kifejezetten magyar jellegzetesség a 17. századtól a cingulus kék színe. (2. kép) 

2. kép: Magyar premontrei szerzetesek öltözete. Kézzel színezett rézmetszet Őri G. György: Margitsziget történelme az I-ső századtól a jelenkorig című könyvéből (Kassa, 1875). Gödöllői Premontrei Apátság, Gödöllő. Fotó: Dabasi András, 2021

A papi hivatásra utal a premontreiek birétuma, a gyapjúfehér, kék bojttal díszített fejfedő. A szemlélődő életforma jele a capucium, vagyis a kapucni volt. Ez az 1800-as évek közepére kikopott a magyar premontreiek használatából, külföldön azonban, ha jelképes kis méretben is, de mai napig viselik. A laikus testvéreknek szürke reverendájuk, skapuláréjuk és köpenyük volt, bőrövvel – ma már ugyanolyan habitust viselnek. A kórusban egykor fehér köpenyt viseltek csuklyával (cappa). A liturgikus szolgálathoz öltik magukra a karinget (rochetum vagy superpelliceum), felette fehér kanonoki körgallérral (mozetta vagy almutium). (3–4. kép)

3. kép: Magyar premontrei szerzetes házi öltözetben. Rézmetszet Damian Fuxhoffer: Monasteriologia Regni Hungariae (Veszprém, 1803) című könyvében. Csornai Premontrei Prépostság, Csorna. Fotó: Dabasi András, 2021

4. kép: Magyar premontrei szerzetes kórusöltözetben. Rézmetszet Damian Fuxhoffer: Monasteriologia Regni Hungariae (Veszprém, 1803) című könyvében. Csornai Premontrei Prépostság, Csorna. Fotó: Dabasi András, 2021

A női szerzetesek fehér gyapjú kámzsát, skapulárét, cingulust és köpenyt viselnek. A fátyol (velum) a női szerzetesi ruházat fontos darabja, a krisztusi jegyességet szimbolizálja. A jelöltek kék, a fogadalmas nővérek fehér fátylat viselnek. (5. kép) 

5. kép: Premontrei nővérek a külsővati zárda kertjében, 1930-as évek. Premontrei Női Kanonokrend rendháza, Zsámbék. Fotó: Premontrei Női Kanonokrend

A Premontreiek 900. A 900 éves premontrei rend Magyarországon című kiállításon az itt bemutatott alkotások mellett a premontrei habitus is megtekinthető lesz. A kiállítás megnyitásáig pedig ajánljuk az érdeklődők számára a premontrei rend csornai, gödöllői és zsámbéki apátságainak és rendházainak weboldalait: 

https://www.premontreiek.hu
http://www.opraem.hu
https://premontrei.hu
http://www.premontreinoverek.hu