A 6. századtól a 9. századig a Kárpát-medencét az avarok uralták egészen addig, amíg Nagy Károly frank császár fel nem számolta uralmukat. Ez ismerős sztori, tudjuk a történelemkönyvekből. Az avarok története azonban ennél sokkal több érdekességet rejt. A Nemzeti Múzeum Alkalmazott Természettudományi Laboratóriumában az avarok kerámiáinak vizsgálata segítségével próbáljuk megérteni az avarok szervezettségét.

Dunaszentgyörgy-Kaszás tanya lelőhely feltárására, amely egy avar kori temetőt is magában foglalt, az M6-os autópálya Dunaújváros–Szekszárd szakaszának építését megelőzően került sor. Ez a lelőhely azért különösen érdekes a régészek számára, mert a temető kerámiaanyaga a délkelet Dunántúl teljes közép és késő avar kori sírkerámia spektrumát képviseli. Vagyis, minden kerámiatípus előfordul, így a régészek egy lelőhelyen belül vizsgálhatják az összes típust.

Miért fontos ez? Azért, mert a kézi technikával készült, lassúkorongolt és különböző gyorskorongolt (sárga, szürke, fekete) kerámiák jelenléte komoly tagoltságra utal a kerámiakészítésben és annak mértékében, szervezettségében. Gondoljunk bele, például a gyorskorongolt kerámiák készítése komoly technikai tudást és tapasztalatot igényelt, vagyis az avar kerámiakészítés nagyon fejlett volt.

Előkerültek kézzel formált edények is, ezek minősége igen rossz, esetlegességük és elnagyoltságuk miatt saját használatra készülhettek, akár háztartásonként. Vagyis, a fejlett fazekasság mellett a mindennapi használatra rossz minőségű kerámiákat használtak, ezeket akár egy-egy háztartás magának is elkészíthette. A gyorskorongolt kerámiákra a minőségi, specializált gyártás a jellemző, melyre készítés technikájuk mellett egyedi nyersanyaguk is utal. A gyorskorongolt szürke és sárgakerámiák nyersanyaga a legtisztább és leggondosabban kiválasztott, amely erős és specializált hagyományokat tükröz.

Az avarok szervezettségét nagyon jól mutatják a gyorskorongolt kerámiák egységes nyersanyagai, amelyeket más lelőhelyeken is tapasztaltunk. Az egységes nyersanyagok azt feltételezik, hogy ezen kerámiák minőségi gyártása kevés helyen történhetett, feltételezhetően jól szervezett regionális műhelyekben, hatalmi központokban, amelyekből kereskedelem útján juthattak el távolabbi területekre, így Dunaszentgyörgyre is.

Fedezd fel a dunaszentgyörgyi lelőhelyet az MNM Régészeti Adatbázisában is.

Kép: az avar kerámiakészítés két véglete: kézzel formált és sárga korongolt kerámia

A kézzel formált kerámia nyersanyagán látható, hogy tele van repedésekkel és buborékokkal, vagyis nem sokat törődtek az elkészítésével. A sárga korongolt kerámia nyersanyaga viszont egy remekmű, egy nagyon tiszta, kompakt gondosan előkészített nyersanyag.

Kreiter Attila - Magyar Nemzeti Múzeum, Alkalmazott Természettudományi Laboratórium