A világszerte több ezer áldozatot követelő koronavírus-járvány megállítására és a hatásos gyógymód kidolgozására irányuló kutatások közepette merült fel, hogy a BCG-oltás szerepet kaphat a fertőzés kivédésében vagy a már kialakult betegség tüneteinek enyhítésében. A teória igazolására vagy cáfolatára még várnunk kell: van-e annak jelentősége a COVID-19 elleni küzdelemben, hogy Magyarországon évtizedek óta alkalmazzák a tuberkulózis (tbc) elleni védőoltást? A tüdőt megtámadó fertőző tuberkulózist, amelyet baktérium okoz, gümőkórnak is nevezték. Magyarországon a 19. század végén már olyan súlyos volt a fertőzöttség, hogy népbetegséggé vált. Ekkortól használják rá a Morbus hungaricus elnevezést. 1946-ban körülbelül tizenkétezren haltak meg az országban tüdővészben.
A dán Vöröskereszt ápolónői BCG-oltást adnak a XIII. kerület lakosainak. Bal oldalon Dr. Bakács Tibor, Budapest 1948-ban kinevezett tisztifőorvosa. Budapest, 1947. október. Bass Tibor felvétele a Magyar Nap számára. (MNM Történeti Fényképtár, 2020.32.1. MEIIA)
A BCG vakcinát a francia Albert Calmette és Camille Guerin fejlesztette ki 1908-ra. A vakcina beadásával a még nem fertőzött embereknél tudták megakadályozni a tuberkulózis kialakulását. Magyarországon 1953 óta kötelező beadni az újszülötteknek, de a betegség visszaszorítására már a második világháború vége után indultak tömeges oltási kampányok. A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára három képriportot őriz a Magyar Nap című napilap fénykép archívumában, amelyek BCG-oltásokhoz kapcsolódnak. A Magyar Nap a kommunista párt által 1947 és 1949 között kiadott képes újság volt. A lap egyik fotóriportere, Bass Tibor 1947 októberében megörökítette, ahogy a dán Vörökereszt ápolónői Budapest XIII. kerületében sorra oltják az érkező helyieket. Dánia orvosokkal, ápolónőkkel, gyógyszerekkel, műszerekkel és oltóanyaggal segítette Magyarországot a második világháború után, a budapesti BCG-oltások előtt Somogy és Zala megyében 85 ezer embert vizsgáltak meg és oltottak be. Az itt közölt képen láthatjuk a vöröskeresztes dolgozók egyenruháján a „DANMARK” feliratot; a kép bal oldalán a fotóriporter kamerája felé néző bajszos férfi Dr. Bakács Tibor, Budapest 1948-ban kinevezett tisztifőorvosa.
Az Országos Közegészségügyi Intézet „BCG-autói” indulni készülnek vidékre. Budapest, 1948. október 7. Bojár Sándor felvétele a Magyar Nap számára (MNM Történeti Fényképtár, 2020.33.4. MEIIA)
A tuberkulózisban megbetegedettek és meghaltak száma folyamatosan csökkent, 1947-ben 9932 ember hunyt el ebben a betegségben. 1948 októberében a Dinnyés-kormány népjóléti minisztériuma, Olt Károly kommunista politikussal az élén, kilenc hónapos oltási akciót indított a fővárosban és az ország egész területén. Bojár Sándor, a Magyar Nap fotóriportere 1948. október 7-én örökítette meg az Országos Közegészségügyi Intézet vidéki vizsgálatokra és oltásokra induló Chevrolet típusú „BCG-autóit”.
BCG-oltás Záhonyba, 1949. április. Bolgár György felvétele a Magyar Nap számára (MNM Történeti Fényképtár, 2020.34.6. MEIIA)
Záhonyban készített képriportot a napilap számára Bolgár György 1949 áprilisában; a felvételeken néhány gyerek beoltását láthatjuk. A riport helyszínválasztása azt hivatott bizonyítani, hogy a tuberkulózis elleni védelem az előző évben indított oltási akció eredményeként a Budapesttől távol (légvonalban 255 kilométerre) fekvő szabolcsi községben is elérhetővé vált.
Az itt bemutatott riportok többi felvételei megtekinthetőek a Magyar Nemzeti Múzeum online adatbázisában.
Bognár Katalin