2026. 01. 22.

Felbecsülhetetlen értékű kincsek, a hódítók fegyverei, sírokban talált torzított koponyák és a hun birodalom legendás története. Mindez egy kiállításban, amelynek főszereplője Attila, a hunok uralkodója.

Az elmúlt évtizedek legjelentősebb kiállítása nyitotta meg kapuit csütörtökön a Magyar Nemzeti Múzeumban. Az Attila című időszaki tárlat, amely a hunok uralkodójának személyét és örökségét mutatja be, nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő. A tárlat 13 ország 64 múzeumának mintegy 400 műtárgyán keresztül idézi meg Attila alakját és korát. 

A kiállítást Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter nyitotta meg, köszöntő beszédet mondott Sultan Raev, a TÜRKSOY főtitkára és Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöke. Dr Zsigmond Gábor köszöntőbeszédében kiemelte:

 „Attila, az egykori hun uralkodó bár 1600 éve meghalt, emlékezete máig él a világban, Keleten és Nyugaton egyaránt. És hangsúlyosan él a magyarok emlékezetében Székelyföldtől Budapestig. A kiállításban ezért a magyar emlékezetben megőrzött képeken keresztül tárul fel Attila alakja: a hadisten kardja, Attila lakomája, Attila halála és sírja, és Attila mint a magyarok őse. A kiállítás a tudomány és a legendák párbeszéde is: egyszerre mutatkozik be a régészet, a történettudomány, a művészet, az archeogenetika, vagy a néphagyomány. Kevés nagyformátumú vezető egyéniség számára adatik meg a világtörténelemben, hogy olyan nyomot hagyjon, amelynek révén 1600 évnyi távolságból is meghatározóvá válik az emberiség emlékezetében”

Megnyitó
Dr. Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter, Dr. habil Zsigmond Gábort az MNMKK elnöke, Kiss-Hegyi Anita kulturális kapcsolatokért felelős államtitkár 

 

A Magyar Nemzeti Múzeum József nádor termei, különleges vizuális és technikai megoldások segítségével a tárlat idejére teljesen átalakultak, hogy megidézzék egy letűnt kor emlékét. A kiállítás kurátorai úgy állították össze a műtárgyakat, hogy az utóbbi 1600 év, vagyis az Attila óta eltelt korokból megjelent nyugati, keleti és magyar értelmezések is megismerhetőek legyenek. Láthatjuk, milyen szokások szerint éltek a hunok, mit hagytak ránk és milyen hatást gyakoroltak a későbbi kultúrákra a világban.

A kiállítás egyedülálló módon vizsgálja az Attilát övező mítosz és a történeti valóság kapcsolatát a régészet, a történettudomány, a művészettörténet, az antropológia, az archeogenetika eredményeinek és a kortárs reflexióknak a tükrében. A kiállítás hidat képez a legendás hun uralkodó keleti és nyugati kultúrákban máig élő emlékezete között, bemutatva a hódító uralkodó alakjának sokrétű értelmezéseit.

 A kiállításban láthatóak különleges ékszerek, amelyek a Kárpát-medencéből és az egykori hun birodalom más részeiből kerültek a vitrinekbe. Ezek között vannak karperecek, gyűrűk, nyakláncok, gránátköves nyakék is, vagy éppen „Attila méregpohara”, amely egy Szeged-Nagyszéksós mellől előkerült eredetileg üvegberakásokkal díszített elektronkehely. 

Azerbajdzsánból előkelő női temetkezésből származó diadém, Észak-Macedóniából egy előkelő férfi síregyüttese is látható az Attila-kiállításban. Többek között övdíszek, gyűrű, üveg- és ezüstedények, kard, valamint csont játékkészlettel. Abu-Dhabi Louvre-ból a domagnano-i kincs egy része, a British Museumból egy másik rész érkezett Budapestre, amelyek érdekessége, hogy valaha a Nemzeti Múzeum tulajdonában álltak.

Attila című kiállíítás

 A József Nádor terem kiemelt tárgyai között vannak az Üzbegisztánbólérkezett orlati lemezek, amelyeken látható nehézpáncélos lovasokhoz nagyon hasonló harcosok hódíthatták meg a Kárpát-medencét. Lesznek hun üstök, amelyeket valószínűleg közös ünnepek alkalmával használtak. Ebből a rézből készült tárgyból a Duna-medencében nagy számban kerültek elő, jól mutatják a térségbe költöző lovas nomádok, hunok területfoglalását.

Ugyancsak egyedülállóak a most bemutatásra kerülő torzított koponyák is, amelyek a korabeli testmódosítás egy látványos formájának emlékei.

A bemutatott műtárgyegyüttes kivételes: ilyen átfogó és rangos válogatást a hazai közönség eddig nem láthatott. 120 év után tekinthető meg Haan Antal festménye, amely egy Raffaello-freskó másolata és amelyet a Szépművészeti Múzeum adott kölcsön. Az Attila-kiállításban bemutatjuk a legfontosabb magyarországi áldozati leleteket és olyan a hun korból való műkincseket is, amelyek az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, az Egyesült Arab Emírségek, Kazahsztán, Üzbegisztán, Románia, Szlovákia és Magyarország vezető közgyűjteményeiből érkeztek.

A Magyar Nemzeti Múzeum József nádor-termeiben megrendezett kiállítás 1600 év Attila-képét és Attila-mítoszait eleveníti meg, a hun kortól napjainkig. A tematikus egységeken végighaladva a látogatók megismerhetik a kor világát, az Attilát körülvevő elit reprezentációját, valamint az Attila-emlékezethez kapcsolódó műtárgyak, elméletek és értelmezések gazdag recepciótörténetét. 

Attila című kiállítás entriőr

A 2026. január 23. és július 12. között látogatható kiállítást gazdag kísérőprogram-sorozat egészíti ki. Az érdeklődőket nemzetközi konferencia, tudományos előadások, kerekasztal-beszélgetések, hagyományőrző családi és gyermekprogramok, múzeumpedagógiai foglalkozások, kézművesműhelyek, könyvbemutatók, filmvetítések és élő zenei programok várják.