A Magyar Nemzeti Múzeum mint történeti múzeum eredeti rendeltetése és máig érvényes gyűjtési koncepciója a hungarikumkutatás és -gyűjtés, a jeles magyar történelmi személyekhez és eseményekhez fűződő műtárgyak őrzése. A magyar történelmi ereklyék nagy része az idők során más, anyag illetve típus szerinti szakgyűjteményekben nyert elhelyezést, illetve azokon belül történik gyarapításuk is. Az Ereklyegyűjtemény olyan relikviákat foglal magában, amelyek anyagnemhez vagy speciális tematikához nem voltak illeszthetők, illetve a szó szoros értelmében vett ereklyék, pl. hajfürtök, sírhant maradványok. A gyűjtemény egyik legnagyobb tematikai egysége az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc hőseinek emlékanyaga, többek között Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Petőfi Sándor, Klapka György, Széchenyi István, Batthyány Lajos, Görgey Artúr, Bem József, Leiningen-Westerburg Károly, Kiss Ernő emléktárgyai. Jelentős számban őrzi a gyűjtemény a Habsburg származású magyar uralkodók és családtagjaik relikviáit. Kitüntetett tisztelet övezte József Antal János főherceget (1776–1847), Magyarország helytartóját és nádorát, aki szolgálatával rendkívül sokat tett az ország fejlődéséért. A Habsburg család tagjai közül Erzsébet királyné és Rudolf trónörökös vívott ki előkelő helyet a magyar nemzeti emlékezetben. Az érdeklődő az állandó történeti kiállításon, illetve katalógusokban és feldolgozásokban ismerkedhet meg a gyűjtemény darabjaival.
Kapcsolat: Dr. Orgona Angelika, orgona.angelika@hnm.hu
A kokárdáról bővebben:
Batthyány Lajos koporsójának aranyozott bronz kulcsa, díszes fejrészének közepén B. L. monogram
Faszilánk a piski híd karfájából. Bem József erdélyi hadjáratának egyik legfontosabb – győztes – csatája a piski csata (1849. február 9.) volt, amelynek végkimenetelében a Sztrigy folyó hídja fontos szerepet játszott. A szilánkra erősített réztábla felirata: Piski 1897. IX/6.
Az 1848–1849-es szabadságharc során a magyar hadsereg kötelékébe tartozó Lengyel Légió jelvénye, amelyet nagy valószínűséggel zászlócsúcsként használtak. Az ezüstözött fém jelvény felső része a Lengyel Királyság címerállatát, a kiterjesztett szárnyú, koronás (fehér) sast formázza, a címer alatti fémszalagra azoknak a csatáknak a helyszíneit vésték, amelyekben a Lengyel Légió katonái részt vettek: aradi vár, Új-Arad, Szolnok, Kápolna, Nagysalló, Hatvan, Gödöllő, Isaszeg, Vác, Komárom, Szolnok, Szeged, Temesvár.
Ovális alakú táncrend, bordó bársony borítással, a borítón sárgaréz keretben színezett képek. Egyik oldalán Erzsébet királyné, másik oldalán Ferenc József arcképe látható. A táncrend belsejében két papírlapon nyomtatott magyar nyelvű szöveg, a táncok sorrendjével. A táncrendhez zsinórra fűzött ceruzatartó tartozik.
Frédéric Chopin kezéről készült carrarai márvány másolat. Az Ereklyetár több művész kézfejéről őriz másolatot, (Jókai Mór, Liszt Ferenc). A tárgy a Chopin-nal hosszú ideig baráti viszonyt ápoló Liszt Ferenc hagyatékaként került a Nemzeti Múzeumba.
Aranyozott sárgaréz szelence az idős Kossuth Lajos arcképével, benne préselt virágok Kossuth ravataláról származó koszorúkról. A fénykép alatt „Turino 1894” felirattal.
