Az Igazolvány- és Oklevél Gyűjtemény több mint 10. 000 dokumentumot őriz a 19. század első felétől napjainkig. A gyűjtemény legkorábbi emlékanyagai a céhes oklevelek, vándorkönyvek. Az I. világháború előtti korszakot többek között polgári egyesületek és érdekvédelmi szervezetek díszoklevelei, betegsegélyező és temetkezési egyletek oklevelei, igazolványai, ipari és mezőgazdasági kiállítások díszes oklevelei reprezentálják. A Horthy-korszak világát jellemzik a revizionizmushoz kapcsolódó iratok, a jobboldali pártok, szervezetek igazolványai, a vitézi oklevelek, a cserkész mozgalom iratai. Történelmünk legtragikusabb korszakáról, a holokausztról gettó igazolványok, menlevelek, koncentrációs tábori igazolások, munkaszolgálatra vonatkozó iratok tanúskodnak.
A gyűjtemény jelentős részét a magyar munkásmozgalomhoz kapcsolódó iratok teszik ki a századfordulótól az 1980-as évek végéig. A szocializmus hétköznapjait dokumentáló emlékanyagokat is nagy számban őrzünk. A gyűjteményt gyarapítjuk az 1956-os forradalom emlékanyagaival, és a rendszerváltozásra vonatkozó, ill. az utána következő időszakot reprezentáló dokumentumokkal.
Egyes történelmi személyiségek – többek között Nagy Imre, a Horthy-család, Antall József, Grósz Károly, Rajk László, Vörös Vince – iratanyaga is megtalálható a gyűjteményben.
Kapcsolat: Kemenczei Ágota, kemenczei.agota@hnm.hu
A Magyar Királyi Tudományos Egyetem Orvosi Karának oklevele Horváth Zsófia Hauser Józsefné részére, 1884. A Vallás- és közoktatásügyi miniszter, Trefort Ágoston 1875-ben rendeletben rögzítette a bábaképzés kereteit, az oktatásban résztvevők feladatait, jogait és kötelességeit. 1881-ben a törvényhozás a bábák részére felállítandó új szülészeti tanszék költségeit szavazta meg. A tanszéken a bábajelölteket az orvostanhallgatóktól elkülönülten képezték.
A Festetics régi magyar nemesi család, II. Mátyástól kapták nemesi címerlevelüket a 16. század végén. A 20. század elején a családi birtokból Festetics Ágoston alapított hitbizományt, ezzel vagyonát a jövőben a család elidegeníthetetlen vagyonává nyilvánította. Életbelépéséhez szükséges volt a király, Ferenc József jóváhagyása is. A 20. század elején Magyarországon 21 hitbizomány volt, elfoglalt területe 2 313 499 kataszteri hold.
Bethleni gróf Bethlen Istvánnak (Gernyeszeg, 1874. október 8. – Moszkva, 1946. október 5., Magyarország miniszterelnöke 1921. április 14. és 1931. augusztus 24. között) Kaposvár “polgármestersége és közönsége” 1931. május 9-én tartott közgyűlésén díszpolgári oklevelet adományozott miniszterelnöksége 10. évfordulója alkalmából.
Rajk László a Rákosi-kormány belügyminisztere, majd külügyminisztere volt. Rákosi 1949. május 30-án koholt vádak alapján letartóztatta, majd a szeptember 16-án kezdődő perben halálra ítélték. Rajkot 1955 júliusában rehabilitálták, 1956. október 6-án nyilvánosan újratemették a Kerepesi temetőben.
A német megszállás után a semleges államok, köztük Svédország is Raoul Wallenberg vezetésével több tízezer magyar zsidó állampolgárnak biztosított védettséget. 1944 augusztusában 4500 védőútlevelet adtak ki.
A Kommunisták Magyarországi Pártja 1918. november 24-én alakult meg. 1944 szeptemberében felvette a Magyar Kommunista Párt nevet. 1945. május 25-én Nagy Imrét felvették az MKP Politikai Bizottságába. 1945 nyarától az államfői funkciót ideiglenesen gyakorló Nemzeti Főtanács és a Magyar Kommunista Párt Központi Vezetőségének tagja volt.
