Miller Jakab Ferdinánd (1748–1823)
Budai és székesfehérvári középiskolai tanulmányok után a bécsi egyetemen és az egri jogi líceumban, végül a nagyszombati egyetemen hallgatott jogot és szerzett doktorátust. A pesti királyi táblán jegyző gyakornok volt, majd gróf Batthyány József esztergomi érsek szolgálatába lépett. A tehetségét felfedező érsek először titkárává, 1773-ban pedig a pozsonyi érseki könyvtár őrévé, azaz vezetőjévé nevezte ki. Ezután Mária Terézia támogatását élvezve görög filológiai, bibliográfiai, magyar jogtudományi, egyetemes történeti, földrajzi, statisztikai és esztétikai tanulmányokat folytatott. 1776-ban a pesti egyetemen magyar történelemből, retorikából, poétikából, valamint magyar jogból és politikai tudományokból tanári vizsgát tett, 1781-ben ugyanott bölcsészdoktori diplomát szerzett. 1788-tól a nagyváradi gimnáziumban, majd az akadémia jogi karán statisztikát és történelmet tanított. 1798-ban látása megromlása miatt lemondott tanári állásáról. Ezt követően ismerkedett meg gróf Széchényi Ferenccel, aki 1802. november 25-én a nemzetnek adományozta könyvtárát (és egyéb gyűjteményeit), annak élére pedig Millert jelölte ki. A Magyar Nemzeti Múzeum első igazgatójává 1812-ben nevezték ki. Az ország első nemzeti közgyűjteményének megszervezése az ő nevéhez fűződik. A múzeum szervezetét, működési rendjét, első szabályzatát ő dolgozta ki. Sokrétű igazgatói tevékenysége közben tárgytípusonként rendszerezve elkészítette a régiségtár műtárgyainak leltári pontosságú leírását, szakirodalmi háttérrel rövid értelmezést is adva a tárgyakról. A Nemzeti Múzeum 19. századi állománya e kitűnő munkából (Cimeliotheca musei nationalis Hungarici...) ismerhető meg.
