2018. január 31-én megújulva elfoglalja megszokott helyét a Múzeumkertben az Arany János-szoborcsoport. A szoborcsoport és talapzata átfogó restaurálására a Múzeumkert rekonstrukciójának keretében került sor, a Forgax Alkotóműhely Kft. részletes szakmai terve alapján. Ezidáig Stróbl Alajos 1893-ban felavatott alkotásán átfogó restaurálást még sohasem végeztek, korábban csak a legszükségesebb (háborús) károk javítása történt meg.
A szobrok visszahelyezésekor Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója egy időkapszulát helyez el az utókor számára a Toldi Miklóst megformáló szoboralakban.

A szoborcsoport a felújított talapzatra való visszahelyezés után - fotó: Magyar Nemzeti Múzeum

A Magyar Nemzeti Múzeum kertjében, az épület főlépcsője előtt központi helyet foglal el a nagy költőnknek emléket állító monumentális kompozíció, melyet 1893-ban avattak fel. A háromalakos szoborcsoportot Stróbl Alajos készítette, a haraszti mészkőből felépülő többlépcsős talapzatot Schickedanz Albert tervezte. Az emlékmű közepén kimagasló Arany János alakját a Toldi-trilógia hőse, Toldi Miklós és annak szerelme Rozgonyi Piroska, illetve lent középen egy lanton álló, kiterjesztett szárnyú turulmadár övezi. Toldi mellett továbbá megjelennek bronzban megformázott attribútumai: pajzs, kard és sisak. A szoborcsoport elemei a Váci úti, Turbain Károly fiai Mű- és Ércöntöde műhelyében bronzból, öntéssel készültek.

A szoborcsoport a restaurálást megelőzően - fotó: Magyar Nemzeti Múzeum

A szobrok felületét többféle – a szabadtéri bronzszobrokon gyakran megjelenő – eltérő keménységű, állagú és árnyalatú zöld, fekete, sárgásbarna réteg borította, melyeknek köszönhetően a szobrok vesztettek plasztikusságukból. A restaurálás tervezése előtt fel kellett tárni, hogy a bronz felület mennyire károsodott, illetve mennyire van veszélyben. A különféle rárakódások azonosítása, helyzetük, rétegződésük meghatározása először szemrevételezéssel, majd műszeres anyagvizsgálatokkal (pXRF, SEM-EDS, XRD, FTIR, Vickers keménységmérés) történt. Így alapvetően hatféle eltérő színű és fizikai tulajdonságú anyagot lehetett elkülöníteni, amelyek mindegyik szobron megfigyelhetők voltak. A vizsgálatokat a miskolci Anyagtudomány Kft. végezte. Ahhoz, hogy az egyes vizsgálatokkor kapott eredményeket teljes bizonyossággal kijelenthessük, szükség volt a többféle eljárás együttes alkalmazására. A vizsgálatok egyértelműen kimutatták, hogy – a madárürüléket tartalmazó szennyeződésen kívül – szobrokra káros réteg nincs jelen. A tisztítás célja olyan eljárás alkalmazása volt, amely mellett a szobrok felületén 125 év alatt természetes módon kialakult patina réteg megőrződött. A restaurálás 2017 szeptemberétől 2018. január végéig tartott.

Arany János szobra a restaurátorműhelyben - fotó: Magyar Nemzeti Múzeum

Az összehangolt munkát igénylő leemelést követően a szobrokat Somoskőre, a Három Szobrász Kft. szobrász-restaurátor műhelyébe szállították. A restaurálás többféle mechanikus tisztítási mód próbájával kezdődött. Egy speciális berendezéssel végzett, szódabikarbónás finomszemcseszórás hozta meg a várt eredményt: a szennyeződések eltávolítása a kialakult zöld patinaréteg megőrzése mellett. 

Piroska és Toldi szobra a restaurátorműhelyben - fotó: Magyar Nemzeti Múzeum

A szobrok belsejét alumínium-szilikát szemcsével tisztították meg, szintén ezzel a berendezéssel. Az elemeket összetartó vas csavarok cseréjére jó állapotuk miatt nem került sor, további tartósságukat korrózió gátló alapozó biztosítja. A szobrokon lévő lyukak befoltozása, és az új rögzítési elemek felerősítése hegesztéssel történt. A megtisztított felületet réz-nitrát oldattal egységesre patinázták.  Azért, hogy a kialakított harmonikus esztétikai megjelenés minél tartósabb legyen, a restaurátorok a bronztárgyak védelmére kifejlesztett, inhibitorral és UV stabilizátorral kevert akrilgyantát választottak védőrétegként. Úgynevezett „feláldozható”, legkülső plusz bevonatként mikrokristályos viasz került a felületre, amelynek időszakonkénti megújításával még tartósabbá tehető a konzerválás.

E munkának köszönhetően tehát 2018. május 14-én, a szoboravatás 125. évfordulóján eredeti szépségében csodálhatjuk meg Budapest és egyben az ország egyik legszebb és legfontosabb köztéri szobrát.

A múzeumkerti Arany-szobor restaurálásában résztvevő munkatársak:
A kivitelező cég: Forgax Alkotóműhely Kft. - dr. Forgács György ügyvezető,  művészeti menedzser

Bronz szobrok: Nagy Melinda (vezető restaurátor, Magyar Nemzeti Múzeum)
Bobály Ádám
Demus Ottó
Jeges András
Kovács László
Kőfalvi Levente
Laczik Csaba
Szatmári István
Szatmáriné Bakonyi Eszter (Magyar Nemzeti Múzeum)

Kő posztamens: Varga Zoltán Zsolt (vezető restaurátor)
Antal Marianna (Magyar Nemzeti Múzeum)
Bobály Ádám
Hegybíró Dániel
Kőfalvi Levente
Kőfalvi Vidor
Laczik Attila
Laczik Balázs
Laczik Csaba
Papp László
Robotka Péte

Varga Benedek főigazgató és Nagy Melinda főrestaurátor - fotó: Magyar Nemzeti Múzeum

A szobrok visszahelyezésekor Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója egy időkapszulát helyezett el a Toldi Miklóst ábrázoló szoborban.  A rozsdamentes acélból készült henger tartalma nemcsak kordokumentum, de egyben üzenet is a következő nemzedékek számára.

A Toldi szobor lábába kerülő időkapszula tartalma - fotó: Magyar Nemzeti Múzeum

Az időkapszula tartalmazza:

• a  restaurálási dokumentumokat,
• a két legrészletesebb újságcikket, amely a szobor restaurálását és a Múzeumkert rekonstrukcióját mutatja be
• a Honismeret című folyóirat 2017/2., Arany János Emlékévvel foglalkozó tematikus számát, az Arany-szobor történetét bemutató részletes tanulmánnyal
• 1 db Puzzle-t (a Toldi Miklós szoboralak rakható ki belőle)
• az Arany János Emlékév reliktumait (Petőfi Irodalmi Múzeum)
• a Magyar Nemzeti Bank Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából készített emlékérméit: 5000 Ft névértékű arany, 10 000 Ft címletű ezüst emlékérmét, valamint ez utóbbi 2000 Ft-os címletű színesfém változatát. Az arany emlékérme a világ legkisebb arany érméje gyűjtői sorozatba illeszkedik, az ezüst érme a magyar költőket bemutató tematikus sorozat részeként jelent meg. Az Arany János emlékérmék hazánk törvényes fizetőeszközei, de nem forgalmi célokat szolgálnak, elsődleges szerepük a megemlékezés, tiszteletadás a magyar irodalom egyik legismertebb és legjelentősebb alakja előtt. Az emlékérméket Király Vilmos tervezte