Kincsek a Nemzeti Múzeumból
Az alábbi felvételek segítségével nem csupán a Nemzeti Múzeum által őrzött egyes műtárgyak történetét ismerheti meg az érdeklődő, de soha nem látott közelségben, minden mesés részlettel együtt tekintheti meg a nemzet kincseit.

Quadripus Kőszárhegyről
Az ezüst összecsukható asztalállvány a Polgárdi melletti Kőszegen került elő 1878-ban egy szilvafa kivágása során. Vajon mi volt ennek a késő római állványnak a funkciója?

A Monomakhosz-korona
Az 1861-ben Nyitraivánkán előkerült bizánci rekeszzománcos együttes hét félköríves aranylemeze IX. Monomakhosz Konstantin „római” császárt (uralk. 1042–1055) és hat álló nőalakot ábrázol, míg két medalionon az apostoli testvérpár, Szent András és Péter mellképe jelenik meg.

A Jankovich-nyereg
A Jankovich Miklós által Bukarestben vásárolt dísznyereg számos csontfaragványán az udvari élet kedvelt témáit látjuk Szent György és a sárkány jelenete körül, de szerepel rajta a Zsigmond király által alapított Sárkány-rend jelvénye, s ez alátámaszthatja a vásárlás legendáját, miszerint eredetileg Vlad Tepes – a rendről nyert közismertebb nevén Dracula – tulajdonában volt.

Gróf Pállfy Miklós serlege (1598)
Az Oszmán Birodalom elleni harcban Győr vára kulcsfontosságú szerepet játszott Bécs védelmében. A várat Pálffy Miklós 1598 márciusában vívta vissza a töröktől, akinek köszönetképpen az alsó-ausztriai rendek egy serleget adományoztak.

Barabás Miklós: A Lánchíd alapkőletétele (1842)
A Pest-Budát összekötő első állandó híd létesítését kimondó 1836. évi XXVI. törvénycikk, a hídvámfizetési kötelezettség az első megvalósult közteherviselés, Széchenyi eszméinek és a reformkor szimbólumaként is felfogható.

Erzsébet királyné ruhadereka (1898)
A magyarok számára oly kedves Erzsébet királynétól számos tárgyat őriz a Magyar Nemzeti Múzeum. A ruhadarabok, kiegészítők, személyes tárgyak közül kiemelkedik az a ruhaderék, melyet Erzsébet királyné akkor viselt a Genfi-tó partján, mikor egy Luigi Lucheni nevű anarchista támadt a királynéra.