2022-ben kiemelkedően jelentős műtárggyal bővült a Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokának gyűjteménye: a Múzeum egy bécsi aukción sikeresen megvásárolt egy fiatal oszmán szultán portréjaként árverezett táblaképet. A képmásban sikerült egyértelműen azonosítani Báthory Zsigmond (1572–1613) erdélyi fejedelem ifjúkori arcképét az 1590-es évek elejéről.

A Nemzeti Múzeum most egy kamarakiállítást szervezett Egy fejedelem arcai – Báthory Zsigmond ismeretlen képmása címmel, amelynek a központjában a festmény áll. A Múzeum Széchényi-termében megtartott kiállításmegnyitón Tomka Gábor gyűjteményi főigazgató-helyettes mondott köszöntőt. Beszédében kiemelte, hogy a kiállítás nagyon elegáns, amelynek megtekintésekor minden látogatónak esztétikai élményben lesz majd része. Akik mélyebben érdeklődnek a téma iránt, nekik a tárlat kontextusba helyezi a képet, hiszen olyan tárgyak vannak még kiállítva mellette, amelyek segítenek értelmezni azt.

Tomka Gábor, az MNMKK MNM gyűjteményi főigazgató-helyettese

Mikó Árpád művészettörténész, a HUN-REN BTK Művészettörténeti Intézet tudományos tanácsadója nyitotta meg a kiállítást, aki megjegyezte, ez a festmény komoly intellektuális feladványt jelent a tudósok számára, távlatokat nyit meg a történetkutatásban.

Mikó Árpád művészettörténész, a HUN-REN BTK Művészettörténeti Intézet tudományos tanácsadója

A megnyitót követően Gödölle Mátyás kurátor tartott tárlatvezetést a kiállításban.

Gödölle Mátyás kurátori tárlatvezetése

A festmény unikális a fennmaradt fejedelmi portrék között. Báthory István fejedelemről – Zsigmond nagybátyjáról – csak lengyel királyként ismerünk festményt. Bethlen Gábor fennmaradt mellképei sokkal gyengébb kvalitásúak és egykorúságuk is kérdéses. Az első, igazoltan egykorú erdélyi fejedelmi festményportrék csak jó 50 évvel későbbről, I. Rákóczi Györgyről és Kemény Jánosról maradtak fenn.

A kiállításon a fejedelmi portré mellett a tizenötéves háborúba bekapcsolódó és ezzel jelentős európai érdeklődést és hírnevet kivívó Báthory Zsigmond más típusú arcképei is be vannak mutatva. Az érmeken, metszeteken és festményeken jól követhető az ábrázolási hagyomány változása és a megélénkülő kora újkori nyugat-európai nyilvánosság képigényének jelentősége. A kiállított páncél, tollas buzogányok és dísznyeregtakaró a festményen ábrázolt tárgyak kortárs analógiái.
A festmény megszerzésének, azonosításának és bemutatásának jelentőségét növeli, hogy a magyar királyi családok portréin kívül – a Múzeum tudomása szerint – ez ma a legkorábbi ismert, magyarországi gyűjteményben lévő, magyar személyt ábrázoló festményportré.