A Magyar Nemzeti Múzeum a trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulója alkalmából kiállítást rendez az 1920-ban elszakított országrészek kulturális, művészeti kincseinek fotóiból. A tárlat a nemzeti összetartozást is szimbolizáló múzeum kerítésén a járvány miatt csak ősszel valósulhat meg.
A Magyar Nemzeti Múzeum a jelen helyzetben – amikor az összefogásra és együtt gondolkodásra még nagyobb szükség van –, fontosnak tartja, hogy kifejezzük összetartozásunkat a határokon túl élő magyar közösségekkel, és megmutassuk közös életünk máig eleven értékeit az évforduló napján is.
Ezért virtuális fotógaléria formájában jelenítjük meg kiállításunk anyagának egy részét.
Az ÖSSZETARTOZÁS ÉVE VIRTUÁLIS FOTÓGALÉRIA láthatóvá teszi a magyar nép tehetségének és alkotóvágyának töretlenségét, tudatosítja, hogy a magyarság szellemi egységének megőrzéséért tennünk kell, és tovább kell adnunk a közösség élő kulturális örökségét.
Trianon 100. évfordulóján emlékeztetünk arra, hogy a térség jövője az összefogásban van, és a Kárpát-medence kulturális öröksége minden itt élő nép oszthatatlan közös tulajdona.
Az ÖSSZETARTOZÁS ÉVE VIRTUÁLIS FOTÓGALÉRIA hat héten keresztül, 2020. június 4-től 2020. július 9-ig hetente frissülő tartalommal tekinthető meg.
Az ÖSSZETARTOZÁS ÉVE VIRTUÁLIS FOTÓGALÉRIÁT Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója 2020. június 4-én 16.30 perckor nyitotta meg. A megnyitón Arany János Rendületlenül című versét Kautzky Armand szavalta.
1. GALÉRIA
A hat hétig tartó, hat részből összeálló, hetente frissülő tartalommal megjelenő kiállításunk 1. részében megtudhatják, hogy Burgenlandban a vegyes-házi királyok alatt jelent meg a Nagymartoni, a Kanizsai, míg a középkor végén a Nádasdy, Erdődy és a Batthyány család.
Megnézhetik Lánzsér és Léka várát is. Délvidéken a régió kulturális központjába, Lendvára látogathatnak el. Székely és szász népviseletbe öltözött családokat láthatnak képeslapokon, hiszen Erdély társadalmát évszázadokon keresztül három jogi értelemben vett nemzet, a magyarok, a székelyek és a szászok együttélése határozta meg. A középkori Magyarország legfontosabb kulturális központjai egyházi intézmények voltak. A Felvidéken is számos kiemelkedő kultúrmissziót folytató korai egyházi intézmény található, például a Garamszentbenedeki monostor, a Leleszi premontrei prépostság, a Zobordarázsi falusi templom, a Csallóközcsütörtöki Szent Jakab templom. Kárpátalján a Vereckei-hágó szemet-szívet gyönyörködtető látványa fogadja a kiállítás megtekintőit.
A Munkácsi várról így ír II. Rákóczi Ferenc: „Munkács ugyanis sziklán épült, melyet csak kevés föld takar, e sziklahegy rónaságból emelkedik föl úgy, hogy egy jó mérföldnyire nincsen közelében semmi magaslat...”
2. GALÉRIA
A virtuális fotógaléria-sorozat 2. részében olvashatnak a Batthyány család több évszázadon átívelő munkásságáról, Hunyadi Jánosról és fiáról, Mátyásról vagy éppen a szepesi grófokról, a Szapolyaiakról.
Ellátogathatnak többek között Szalónakra, Körmöcbányára, Selmecbányára, Kolozsvárra, Zomborra és Ungvárra is.
3. GALÉRIA
A virtuális fotógaléria-sorozat 3. részében olvashatnak arról, hogy gróf Erdődy Györgyné bőkezű adományaként jött létre Szentmártonban a domonkosok rendháza 1638-ban, megcsodálhatják a felvidéki reneszánsz építészet jellegzetes oromdíszeit a késmárki Thököly-várkastély vagy a nagyőri kastély oromzatán, és megnézhetik a 13. században épült gerényi rotundát is.
Huszt romos várának képe felidézi Kölcsey Ferenc versének mai napig érvényes gondolatait.
Az Erdélyi Fejedelemség fénykorára a Bethlen Gábor fejedelem arcképével díszített ezüsttallérok is emlékeztetnek, Bántornya Árpád-kori temploma pedig a délvidéki építészet gazdagságára hívja fel a figyelmet.
4. GALÉRIA
A virtuális fotógaléria-sorozat 4. részében olvashatnak a magyar történelemben meghatározó szerepet játszó Esterházy családról, vagy Az angol beteg című film főhőséről, a Borostyánkőn született Almásy Lászlóról, a Borsi várkastélyában született II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemről és Baross Gáborról is, akinek minisztersége alatt Fiume az adriai tengerpart egyik legjelentősebb kikötője lett.
Megnézhetik a pozsonyi országgyűlés épületét, vagy éppen a Szent Márton-dómot, ahol magyar királyokat és királynékat koronáztak.
A Perényi család nagyszőlősi kastélya és a szalókai református templom ma is szemet gyönyörködtető látvány.
A csíksomlyói kegytemplom és Mária szobrának képe hívogatóan hat a szemlélődőre, hogy legalább egyszer részt vegyen a híres pünkösdi búcsún.
5. GALÉRIA
A virtuális fotógaléria-sorozat 5. részében olvashatnak Beythe Istvánról, akinek meghatározó szerepe volt a reformáció nyugat-magyarországi elterjesztésében, Kempelen Farkasról, aki a 18. század zseniális mérnök-feltalálójaként tervezte meg a sakkozógépet és beszélőgépet. Olvashatnak Orbán Balázsról, aki A Székelyföld leírása című hatkötetes munkájában feltérképezte és leírta a térség régészeti, történeti, földrajzi, néprajzi és kulturális adottságait.
Ellátogathatnak Viskre, ahol II. Rákóczi György 1657-ben országgyűlést tartott, a felsőőri református templomba, a felsőlövői evangélikus iskolai központba, a boldogasszonyi és a kertesi búcsújáró templomba is, Aradra, vagy éppen Selmecbányára, ahol Mária Terézia királynő 1735-ben bányászati akadémiát alapított.
Megnézhetik Kiss Ernő nagybecskereki, Schweidel József zombori szobrát, és a Karácsonyi család beodrai kastélyát is.
6. GALÉRIA
A vitruális fotógaléria-sorozat 6. része bővelkedik nemzeti büszkeségre okot adó zenei, irodalmi nagyjaink, Liszt Ferenc, Jókai Mór, Madách Imre, Mikszáth Kálmán, Márai Sándor, Arany János, Benedek Elek, Tamási Áron, Csáth Géza, Kosztolányi Dezső műveinek említésében.
Megcsodálhatják ezen kívül Szinyei Merse Pál, Csontváry Kosztka Tivadar, báró Mednyánszky László festményeit, illetve a nagybányai művésztelep alkotói közé tartozó Iványi-Grünwald Béla egy-egy alkotását is.
Megtudhatják, hogy a burgenlandi szőlő és bortermelés egyik központja Ruszt városa volt, és olvashatnak a magyar ipar és gazdaság úttörőiről, a vízépítő Beszédes Józsefről vagy a pezsgőgyártás kezdeményezőjéről, Törley Józsefről. Újabb válogatást láthatnak a magyarországi templomépítészetről is.
Ellátogathatnak Feketeváros borospincéihez, a Vereckei-hágóhoz, Beregszászra, Szabadkára és Óbecsére is.
