A nemzet múzeuma - Interaktív épülettörténeti séta
Idő- és térutazás az MNM épületében, történetek az MNM épületéről és az múzeumhoz kötődő személyekről és a magyar történelemben betöltött szerepükről. Megszólalnak az elmúlt kétszáz évben itt megfordult személyek, a titkok tudói. Vajon mit mesélnek? 

Boszorkányok és kirakatperek. Báthory Erzsébet az ördög asszonya?
Mindenki ismeri, mégsem tudjuk megfejteni a titkát négy évszázada… Egy vallásháború sújtotta, babonás világban vajon hol húzódott a határ hiszékenység és hatalomvágy között?

Ha beleszagolna, mi főtt 400 éve egy vajákos asszony rejtélyes kamrájában, és leleplezné, mit főztek ki az urak a gazdag asszonyok ellen, akkor várjuk az élő múzeum programon!

A fényességes padisah árnyékában – megelevenedő aranykor
Mesék a múltból: a török világ mindennapjainak titkai.

Mesél a patikárius felesége, a pékné és Brandenburgi Katalin frauzimmere. A Magyar Nemzeti Múzeumban megelevenedik a török hódoltság idejének magyar történelme.

Az élő múzeum programon életre kelnek korabeli személyek, akik a tárlatvezetőkkel együtt kalauzolják végig a látogatókat a három részre szakadt ország mindennapjain: beavatnak a városi élet titkaiba, mesélnek a hadi események küzdelmeiről, bemutatják a korabeli divatot és zenét.

Évszázadok női szemmel I.
Milyen történetet rejt egy női korona vagy egy rezgő? Mit mesél viselőjéről egy esküvői ruha, és mit a készítőjéről egy úrasztala terítő? Az élő múzeum programon olyan nőket helyezünk a középpontba, akik a férfiak uralta közép és kora újkorban tevékenységükkel maradandót tudtak alkotni.

Évszázadok női szemmel II.
Milyen szerep jutott a családban egy nőnek? Házasodhattak-e egyáltalán szerelemből? Miről mesél egy fekete gyászruha, egy fotó vagy egy szobabelső? Az élő múzeum programon olyan nőket helyezünk a középpontba, akik a „hosszú 19. század” és a „rövid 20. század” során tevékenységükkel ki tudtak tűnni a férfiak uralta világban.

Vándorszínésznőktől a filmcsillagokig
“Csodálatos egy valami ezek a mozgó képek, amelyek mint bogarak a fehér falon másznak. Amikor először Nizzában láttam: elámultam, elképedtem azon, hogy az ördöngös fotográfmasina mi mindenre képes…” – írja Jókai Mór egy alkalommal a 20. század új médiumáról, a filmről. Amilyen gyorsan hódított a némafilm, olyan gyorsasággal terjedt el később Magyarországon a hangosfilm is az 1930-as években. Ezeknek a filmeknek az igazi sztárjai gyakran a színésznők voltak. Minden színésznő őriz valamilyen titkot. Ki volt Molnár Ferenc legnagyobb szerelme? Milyen történetet mesél egy színésznő sírköve? Melyik híres magyar színésznő küldött haza a II. világháború után egy kalapot maga helyett? Az élő múzeum programon a magyar filmgyártás kezdeteinek titkaiba, valamint a híres magyar filmszínésznők életének rejtélyeibe avatjuk be az érdeklődőket.