Az első újkőkori közösségek délről, a Balkán felől érkeztek a Felső-Tisza-vidékre a Kr.e. 6. évezred elején. Állandó településeikre támaszkodva, élelemtermelő életmódjukkal fokozatosan alakították át a helyi természeti környezetet. Az elérhető és számukra hasznosítható erőforrások közül a tokaji obszidián, egy vulkanikus eredetű kőnyersanyag széles, délkelet- európai körben is elterjedt. Az egy évezred alatt felhalmozott tudás az anyagi kultúra gazdagságában is tükröződő, intenzív tájhasználatot tett lehetővé, s így a késő neolitikum időszakára (Kr.e. 5. évezred első felére) egyfajta újkőkori “kulturtáj” jött létre Tokaj vidékén.

Támogatók: