„S ha összehordtunk minden kis követ”, avagy mikor és hol született a költő és hadvezér Zrínyi Miklós?

Ha ma megszületik egy gyermek, akkor már néhány napon belül megkapják a szülei az újszülött születési anyakönyvi kivonatát. Ebben a közhiteles dokumentumban feltüntetik az anyakönyvi hivatal nevét, amelyik kiállította a kivonatot, valamint az anyakönyvi bejegyzés számát is. Olvasható rajta még a gyermek neve, neme, születési helye, ideje, a szülei neve és származási helye, amelyek magában az anyakönyvi bejegyzésben is szerepelnek.

Az állami vagy polgári anyakönyvezést az 1894. évi XXXIII. törvény rendelte el, és 1895. október 1-jétől vált kötelezővé a használata, amikortól a születés, házasság és halálozás idejét közhitelű állami anyakönyvekben kellett bejegyeznie az anyakönyvvezetőnek.

Az állami anyakönyvvezetés előtt az egyházak végezték el az adatok rögzítését. A rendszeres egyházkönyvvezetést csak a 17. század elején vezették be a Magyar Királyságban, ennek ellenére a folyamatos és általános érvényű anyakönyvezés csak a törökök kiűzése után kezdődhetett el.

Az egyházak azonban nem a gyermek születését, hanem keresztelésének időpontját anyakönyvezték, így csak abban az esetben kaphatunk pontos adatot a gyermekek születésének időpontjáról, ha a keresztelési anyakönyvben feljegyezték a születésének napját is. Az újszülöttet igyekeztek minél előbb megkeresztelni, lehetőleg még a születése napján, hogy ha esetleg meghalna, üdvözülhessen. Ezért valószínű, hogy a keresztelési anyakönyvbe felvett adatok egyeznek vagy nagyon közeliek a gyermek születésnapjához.

Elterjedt szokás volt, hogy a család tulajdonában lévő Bibliába, imakönyvbe, de akár egy szekrény ajtajának belső felére is feljegyezték a családban történt fontosabb eseményeket, így őrizték meg generációról generációra a felmenők születési, házassági, halálozási adatait. Ezt a gyakorlatot néhány évtizeddel ezelőttig, a legtöbb magyar család körében használták.

Fotó: Egy 1839-ben kiadott imakönyvbe írt családtörténeti vonatkozású bejegyzések (MNM)

Mint láthattuk, az anyakönyvezés gyakorlata csak a 18. században vált általánosan elterjedté. Felmerül a kérdés, hogy akkor korábbi időpontban született emberek esetében honnan tudhatjuk, hogy mikor született, házasodott és mikor halt meg? Ezeknek az adatoknak az összegyűjtése már sokkal alaposabb, körültekintőbb feladatot igényel. Kortársak, családtagok naplóiból, feljegyzésekből, levelezésből, emlékbeszédekből, oklevelekből, sokszor egymásnak ellentmondó adatokból következtethetünk egy-egy életrajzi adatra.

Nem volt ez másképp a költő és hadvezér Zrínyi Miklós esetében sem. A 19. század első felében a róla készült tanulmányokban még csak arra vállalkoztak, hogy születésének az évét határozzák meg. Néhányan valószínűnek tartották, hogy 1616-ban született, mert azt feltételezték, hogy a neki adott magas méltóságok betöltéséhez idősebbnek kellett lennie. Az 1618. és 1620. év is felmerült világra jövetelének időpontjaként. Mindkét feltételezett születési évhez írásos dokumentumok szolgáltak érvként és a dátumok hívei hosszú ideig küzdöttek egymással, hogy saját igazukról meggyőzzék a másik felet és a közvéleményt.

Az 1616. év melletti érveket 1879-ben, egy, a Történelmi Tárban közölt, Batthyány Ferenc által írt levél tartalma döntötte meg. Az 1616. szeptember 11-én kelt levél megemlíti, hogy Zrínyi Miklós szüleinek, Zrínyi Györgynek és Széchy Magdolnának megtörtént az eljegyzése. Ezen esemény kapcsán feltételezték, hogy Miklós nem születhetett meg 1616-ban. A történettudomány azóta pontosította, hogy a szülők kézfogójára Muraszombaton, 1616. augusztus 28-án került sor.

Az 1618. év mellett olyan tudósok álltak ki, mint Kazinczy Ferenc, Toldy Ferenc, Salamon Ferenc vagy Takáts Sándor. Véleményüket Andreas von Sancta Theresia bécsi karmelita szerzetes – aki személyesen ismerte Zrínyi Miklóst – 1664. december 6-án tartott halotti beszédére alapozták, amelyben a következő hangzott el: „Da er den verwichenen 1. May das 46. Jahr erfüllt hat.” (Mivel az elmúlt május 1-jén töltötte be negyvenhatodik évét.) További érvként a Zrínyiekkel rokon Ráttkay György zágrábi kanonok 1652-ben megjelent Memoria regum et banorum regnorum Dalmatiae, Croatiae et Sclavoniae című művének azon része szolgált, melyben Zrínyi Miklós 1647. év végén történt báni kinevezése kapcsán azt írta, hogy ekkor még nem töltötte be a harmincadik életévét. Ezt úgy értelmezték, hogy a harmincadik életévében járt, tehát a következő év május 1-én lett harminc éves. Takáts Sándor a lehető leghitelesebb bizonyítéknak nevezte Patacsics István királyi személynök – a Zrínyi fiúk egyik gyámja – Csáktornyán 1628-ban kiállított korlátó levelét (revisio aetis), amely Zrínyi Miklóst tíz, testvérét, Pétert kilenc évesnek mondja. Kiemelte, az ilyen eljárás nem csak szemrevételezést jelentett, hanem egy törvényes eljárás lefolytatását is. Érveik közé sorolták azt is, hogy a Zrínyi Miklós könyvtárában fellelhető Pethő Gergely Rövid magyar krónika című munkájában, az 1618. év eseményei közül a következő rész: „Ebben az esztendőben egy Nagy üstökös csillag támada, és sokáig tarta; ki e’ következendő nagy támadásokat és Országokbeli iszonyú romlásokat és Nagy Fejedelmeknek halálát jövendölte” egy karcolással meg volt jelölve. Ezen adatok alapján határozottan azt állították, hogy a költő 1618. május elsején született.

Fotó: Zrínyi Miklós ex librisként használt, fiatalkori arcképe, saját kezű jelmondatával. Elias Widemann rézmetszete, 1646 (MNM)

Az 1620-ban történt születés mellett is több tudós érvelt. Kanyaró Ferencet követően Széchy Károly Zrínyiről írt öt kötetes életrajza első kötetében cáfolni igyekezett az 1618. május 1-i születést. Azzal érvelt, hogy a gyászbeszédet mondó karmelita szerzetes, aki ugyan személyesen is ismerte Zrínyit és Csáktornyán is járt, búcsúbeszédét Münchenben mondta el, és ebben maga jelentette ki, hogy hiteles tudósítások hiányában csak olyan adatokra támaszkodott, amelyeket korábban is ismert. A nekrológban a szerzetes személyes benyomásairól beszél, ám amikor tényeket közöl, látszik, hogy ismeretei hiányosak, ezért adatait nem vehetjük hitelesnek. Továbbá az 1628-ban kelt bizonyságlevél adatainak valóságtartalmát azért utasította el, mert a Csáktornyán tartózkodó II. Ferdinánd elé Batthyány Ferenc által odavezetett két fiút megnézve, tíz illetve kilenc évesnek találta őket. Pusztán megfigyelés alapján az életkor meghatározása elég kétséges, vélte, ezért a király tévedhetett a gyerekek éveinek számát illetően. Harmadik cáfolatként azt hozta fel, hogy Pethő Gergely krónikájában az 1618. évre vonatkozó jelölés nem bizonyítja azt, hogy az Zrínyi születésének évére vonatkozik.

Széchy Károly az 1620. május 1-jei születés mellett érvelve Galeazzo Gualdo Priorato gróf Zrínyi Miklós életéről írt munkáját jelöli meg hiteles forrásként, amelyben konkrétan fogalmazva az áll, hogy Zrínyi Miklós 1620-ban született. A gróf műveinek megírásához hivatalos okleveleket és családi közléseket használt, és olyan részletességgel beszélt a költő családjáról, gyermekeiről, érdemeiről, politikai tevékenységéről, irodalmi munkásságáról, amely alapján valószínűsíthető, hogy hiteles forrásokból merítette adatait. Megmaradtak ugyanis azok a levelek, amelyekben Priorato Zrínyi Pétertől kér adatokat a családjára vonatkozóan. Mindez azt támasztja alá, hogy Zrínyi Miklós 1620. május 1-én született.

Az 1620-ban történt születés mellé sorakozott fel Lukinich Imre is, aki egy újabb forrást talált ennek igazolására. Közli özv. Széchy Tamásné Forgách Margit Felsőlendván, 1619. március 11-én kelt, a pozsonyi tanácsnak küldött levelét, amelyben meghívását küldi Zrínyi György és Széchy Magdolna 1619. május 19-én Muraszombaton sorra kerülő lakodalmára. A levél alapján tehát Zrínyi Miklós 1620 tavaszánál előbb nem születhetett. Ferenczi Zoltán, aki Zrínyi Miklós 1618. május 1-i születése mellett érvelt, megpróbált a közölt dokumentumnak más értelmet adni. Arra hivatkozott, hogy az esküvő és a lakodalom időpontja a 17. században más napon is lehetett. Jelesül a kézfogó ideje, azaz 1616, egyben az esküvő ideje is volt, mert a kézfogás alatt a korban a házasságkötést is érthették. Zrínyi György és Széchy Magdolna esetében azért került sor a lakodalomra 1619-ben, mert a 1616-ban még túl fiatalok voltak.

Széchy Károly a születés helyéül Ozalyt nevezte meg, miután a költő apja, Zrínyi György és annak szintén Miklós nevű testvére még 1616-ban, a kézfogó idején elosztották egymás között a Zrínyi javakat. György kapta a tengermelléki birtokokat, és feleségével Ozaly várba, míg Miklós Csáktornyára költözött. György csak bátyja 1625-ben bekövetkezett halála után költözött családjával Csáktornyára. A születési hely kapcsán Takáts Sándor megjegyezte, hogy Széchy azon állítása, hogy Zrínyi György Ozaly várába költözött teljesen téves, mert minden fennmaradt levelét Csáktornyáról keltezi, így Zrínyi Miklósnak is ott kellett születnie.

Fotó: Csáktornya és Zrínyiújvár látképe röplapillusztráción. Lucas Schnitzer rézmetszete, 1663 (MNM)

A Magyar Tudományos Akadémia is az 1618. május 1-jei születés mellett tette le a voksát, hiszen 1918-ban Ferenczi Zoltán indítványára kiállítást rendezett, és a kiállított műtárgyakról és a Zágrábból Budapestre kölcsönzött Zrínyi könyvtárról katalógust adott ki „Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér születésének háromszázados évfordulója alkalmából”.

A vita ezt követően látszólag nyugvópontra ért, hiszen a későbbi Zrínyi Miklóssal foglakozó munkák Széchy Károly véleményét fogadták el. Így tett Markó Árpád 1939-ben, aki azt írta, hogy Zrínyi Miklós az ozalyi várkastélyban született 1620. május 1-jén. Klaniczay Tibor 1964-ben, Perjés Géza 1965-ben Zrínyiről írt monográfiáikban a születés időpontjául Széchy véleményét osztották, viszont a helyszín ügyében nem foglaltak állást és mind Ozalyt, mind Csáktornyát megemlítették, az azok mellett szóló érvekkel együtt. Hozzájuk csatlakozott 2006-ban Kovács Sándor Iván is.

2013-ban azonban egy újabb forrás bukkant fel, amely véglegesen megoldani látszik a meglévő bizonytalanságot. Hanák Béla publikálta Zrínyi György gersei Pethő Gergelyhez 1620. május 3-án Csáktornyán kelt levelét, amelyben ez áll: „Mivelhogy az Úr Isten ő Szent felsége, nagy és bölcsességes hozzám való kegyelmes jó voltából, meglátogatott engemet, az én szerelmes atyámfiámmal egyött ez mai napon egy fiú magzattal”. A dokumentum egyértelművé teszi, hogy Zrínyi Miklós 1620. május 3-án született Csáktornyán. A minden kétséget eloszlató iratot már a következő évben, 2014. november 14-től a nagyközönség is láthatta a Magyar Nemzeti Galériában a Költő, hadvezér, államférfi. Zrínyi Miklós 1620–1664 című kiállításon.
Fotó: Zrínyi Miklós arcképe. Ismeretlen mester olajfestménye, 17. sz. vége (MNM)

Az itt leírtak is azt bizonyítják, hogy egy-egy adat pontosításához sokszor alapos kutatómunka, újabb és újabb fellelt források – vagy, ahogy a címben is szerepel Vörösmarty Mihály szavaival, összehordott kis kövek – szükségesek. Láthattuk, hogy ezek hogyan befolyásolták, alakították, gazdagították ismereteinket Zrínyi Miklós születési helyéről és idejéről. Ahhoz, hogy az adatokat pontosítani lehessen kellett némi szerencse is, de azt biztosan nem mondhatjuk ki ezzel kapcsolatban, amit Zrínyi Miklós tartott jelmondatának: Sors bona nihil aliud.

Szvitek Róbert József – Magyar Nemzeti Múzeum, Történeti Tár

Irodalom:
Dr. Lukinich Imre: Gróf Zrinyi Miklósnak, a költőnek születési éve. Századok 53–54. (1919–1920) 210–213.
Ferenczi Zoltán: Észrevétel Lukinich Imre Gr. Zrinyi Miklósnak, a költőnek születési éve cz. czikkére. Századok 53–54. (1919–1920) 305–306.
Hanák Béla: Genealógiai tévedések a XVI-XVII. századi arisztokrata családoknál. Matrikula 3. (2013) 4. sz. 15–33.
Hanák Béla: Zrínyi Miklós születésének körülményei. In: Költő, hadvezér, államférfi. Zrínyi Miklós (1620–1664). Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában, 2014. november 14. – 2015. február 8. A katalógust szerk.: Rostás Tibor. Bp., 2014. 59–61.
Klaniczay Tibor: Zrínyi Miklós. Bp., 1964.
Kovács Sándor Iván: Az író Zrínyi Miklós. Bp., 2006.
Nagy Gyula: Batthyány Ferencz levelei Thurzó Györgyhöz és Thurzó Imréhez 1606–1620. Történelmi Tár 1879. 96–123.
Perjés Géza: Zrínyi Miklós és kora. Bp., 1965.
Salamon Ferenc: Halotti beszéd gróf Zrínyi Miklós fölött 1664-ben. Budapesti Szemle 1886. 47. kötet 117. szám 404–422.
Széchy Károly: Zrínyi Miklós 1620–1664. I. Bp., 1898.
Takáts Sándor: Zrínyi Miklós nevelőanyja. Budapesti Szemle 1916. 168. kötet 478. száma 24–61.
Zrínyi-kiállítás. Gróf Zrinyi Miklós, a költő és hadvezér születésének háromszázados évfordulója alkalmából rendezi a Magyar Tudományos Akadémia. Bp., 1919.