A kereszténység harmadik legnagyobb ünnepe Karácsony és Húsvét után Pünkösd, amikor a Szentlélek eljövetelére emlékezik az egyház. A teremtő Atyaisten és a megváltó Fiú (Jézus Krisztus) mellett a harmadik isteni személyt, a Szentlelket hagyományosan galamb képében ábrázolta a keresztény ikonográfia. Leggyakoribb megjelenési formája három bibliai jelenet képein fordul elő: Jézus születésének hírül adásakor az angyali üdvözletnél, Jézus megkeresztelésénél a Jordán folyónál és a Szentlélek első kiáradásakor Jeruzsálemben. Ez utóbbi esemény a biblia szerint Jézus feltámadása (Húsvét) után 50 nappal történt, ebből ered az ünnep görög elnevezése is: pentékoszté – ötvened. A képi ábrázolások alapjául az Apostolok Cselekedetei című szentírási könyvben olvasható leírás szolgált alapul:

„Amikor elérkezett pünkösd napja, ugyanazon a helyen mindnyájan együtt voltak. Egyszerre olyan zúgás támadt az égből, mintha csak heves szélvész közeledett volna, és egészen betöltötte a házat, ahol ültek. Majd lángnyelvek jelentek meg nekik szétoszolva, és leereszkedtek mindegyikükre. Mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek, és különböző nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogy a Lélek szólásra indította őket.”

Az „ugyanazon hely” megjelölés a hagyomány szerint az utolsó vacsora emeleti termére utal, ezért a Pünkösdöt mindig belső térben ábrázolták. Erre utal a metszeten a profilozott padka és a jobb szélen látszó ajtókeret. A kép középpontjában Szűz Mária ülő alakja van, akit körbe vesz a tizenkét apostol. Mivel az Szentírás előző fejezetében számolnak be Mátyás apostol megválasztásáról az áruló Júdás helyébe, ezért már újra tizenketten vannak. A zúgó szélvészt felhők és fénysugarak jelenítik meg, melyeken galamb képében jelenik meg a Szentlélek és belőle kis lángnyelvek ereszkednek minden résztvevő fejére.

Mivel Mária alakja nagyon hangsúlyosan jelenik meg a képen és ismerünk egy azonos méretű és stílusú másik rézmetszetet (rajta Mauritz Lang szignatúrájával), ami Mária mennybevételét ábrázolja, valószínűleg egy mariológiai kötet illusztrációi lehettek. Az augsburgi származású Mauritz Lang rézmetsző a 17. század második felében nagyrészt Magyarországon (Bécsben, Pozsonyban, Nagyszombatban és Kassán) működött, Nagyszombatban a Jezsuita Kollégium nyomdájának kalligráfusa is volt. Számos metszetét ismerjük nagyszombati kiadványokból, dolgozott az Esterházy-család megbízásából (Esterházy László castrum dolorisa) és részt vett Elias Wideman portréköteteinek illusztrációs munkájában is. A metszet eredeti rézdúca a nagyszombati Jezsuitáktól a pesti Egyetemi Nyomdán keresztül jutott a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményébe, ahol a 20. század közepén készült róla a most bemutatott új levonat.

Gödölle Mátyás, Magyar Nemzeti Múzeum, Történelmi Képcsarnok

A Szentlélek eljövetele (Pünkösd)
17. sz. 2. fele (új levonat 20. századból)
Mauritz Lang ? (17. sz. 2. fele)
Papír, rézmetszet; 25,1 x 16,1 cm (lemezméret)
Felirat és jelzés nélkül
Magyar Nemzeti Múzeum, Történelmi Képcsarnok, ltsz.: 58.3685