Február 14. Szent Cirill és Szent Metód, Európa társ-védőszentjeinek ünnepe

A mai Zalavár község határában, a Várszigeten a 830-as évek végén született Mosaburg – azaz Mocsárvár.

A Vársziget (Google 2009: műholdfelvétel)

A jelentősebb 9. századi épületek a Vársziget feltárt területén (MNM Viemann Zsolt - Ritoók Ágnes)

A Morva Fejedelemségből menekült Pribina, a Karoling Birodalom keleti végvidékén kapott birtokot a keleti frank uralkodótól, Német Lajostól. A székhelyét itt, a „Zala folyó mocsaras berkében” jelölte ki. Mosaburg az új, Karoling közigazgatás és a keresztény térítés központja lett. Magán a településen három templom is állt. A térítést irányító salzburgi érsek szentelte fel Pribina magánegyházát, egy másik templom építéséhez pedig a 850-es években „vendégmunkásokat” hozatott: kőműveseket, kovácsokat, ácsokat és festőket. Ebben a templomban helyezték el Hadrianus mártír testét. Az épület alkalmas volt a szent ereklye csodatételében reménykedő zarándokok sokaságának befogadására, akik azután messze földön elterjesztették az új zarándokhely hírét.

A Hadrianus-zarándoktemplom felfalazott alapozásának részlete (Fotó: Ritoók Ágnes)

A templomtól délre, a salzburgi érsek és kísérete számára épült fapaloták oszlopgödreinek feltárása (Fotó: Szőke Béla Miklós)

867 őszén kis csapat érkezett a városba, egy korinthoszi születésű testvérpár, Konstantin – szerzetesi nevén Cirill – és Metód vezetésével. Az ő poggyászukban is voltak ereklyék, Szent Kelemennek, Róma harmadik püspökének maradványai. De magukkal hozták a glagolita írás ismeretét is, amelyet Cirill „talált fel”, hogy moráviai térítő munkájuk során szláv nyelven végezhessék az egyházi szertartásokat.

Hadrianus-zarándoktemplom és a fapaloták (elméleti rekonstrukció: Narmer Építész Stúdió)

863-tól hirdették a krisztusi tanítást a morva fejedelem, Rasztiszláv udvarában. Onnan érkeztek Mosaburgba, ahol Pribina örökébe fia, Kocel lépett. Cirill legendája szerint „Pannónia fejedelme, Kocel nagy örömét lelte a szláv írásban; maga is megtanulta azt, és átadott nekik ötven tanítványt, így ők is megtanulták azt.” Sikerüket magyarázza, hogy bár az alapításkor a Fekete tengertől a Balti tengerig „mindenünnen” gyülekeztek ide, a régészeti leletek alapján a térség alapnépességét az itt már évszázadok óta együtt élő avarok és szlávok alkották.

A testvérpár és tanítványaik 868 tavaszán indultak tovább Rómába, ahol Cirill 869. február 14-én meghalt. Ugyanebben az évben Metód pápai kinevezéssel mint Pannónia érseke egyedül tért vissza a székhelyéül választott Mosaburgba. Salzburg azonban nem ismerte el Metód érsekségét. Megvádolták, hogy ő és tanítványai „újonnan feltalált szláv írásaikkal kiszorították a latin nyelvet, s a római tanítást”. Fogságba vetették, pápai közbejárásra ugyan kiszabadult (873), de érseki jogkörét a továbbiakban csak a Morva Fejedelemségbe visszatérve gyakorolhatta.

Ennek az intermezzónak köszönhető egy, a salzburgi érsek által 870-ben Német Lajos király számára összeállított „A bajorok és karantánok megtéréséről” (Conversio Bagoariorum et Carantanorum) szóló beszámoló, benne részletes leírással a 9. századi Mosaburgról és birtokosairól. A zalavári Várszigeten 1948 óta folyó ásatások napvilágra hozták az ebben a leírásban említett épületek maradványait, közöttük a Hadrianus-zarándoktemplom alapfalait, ahol Metód is prédikált. A 9. századi, majd az arra rátelepedő Árpád-kori és késő középkori település épületeinek és lakóinak földi maradványai, az egymásra rétegződő és egy-egy korszakon belül is gyakran változó települések szerkezete fokozatosan bontakozik ki a kutatás nyomán. Az elmúlt évtizedekben felárt, egyedülálló leletek sorozata a Magyar Nemzeti Múzeum állandó régészeti kiállításán látható. Ezek közül éppen a mai napon három cserépdarabot kell kiemelni …

A legenda valósággá válik

2009-ben a Hadrianus zarándoktemplomtól délre, a Mosaburgot alapító Pribina és fia, Kocel udvarházát védő erődítési árok alján egy palack oldaltöredékére bukkantunk.

A védőárok aljának bontása (Fotó: Szőke Béla Miklós)

Fényezett felületére gyakorlott kézzel karcolták rá a glagolita írás obla (kerekített) változatának négy írásjelét. A leletek feldolgozása során további két hasonló töredéket találtunk.

A glagolita feliratok töredékei (Fotó: Dabasi András)

Egész Európában ezek az első, és egyelőre egyedüli, a Konstantin (Cirill) legenda állítását igazoló, hiteles tárgyi bizonyítékai annak, hogy a glagolita írást a 9. században már ismerték, és azt Cirill és Metód tanítványai Zalaváron (akkor Mosaburgban) használták

A honfoglalást követően elenyészni látszó központot Szent István állam- és egyházszervező tevékenysége keltette életre. 1019-ben István egyik első alapítása volt a Szent Adorján templom és bencés monostor, melynek alapja Pribina egykori temploma lett. Cirill és Metód tisztelete a térségben azonban hosszú évszázadokra feledésbe merült, jóllehet tevékenységük emlékét őrzik a magyar nyelv kereszténységgel kapcsolatos szókincsének legrégebbi szláv elemei. A 17. században – az ellenreformáció idején – a jezsuiták elevenítik fel kultuszukat. A magyar királyság szentjei között első alkalommal 1692-ben említik őket, mint „a hunok pannóniai apostolait”. Munkásságuk például szolgált arra, hogy az anyanyelvű istentiszteletet a katolikus egyházon belül is megvalósítható.

2021-ben az Európa Tanács az európai kulturális útvonalak közé emelte a Cirill-Metód Emlékutat. Az út magyarországi állomása Zalavár lett – az egyetlen olyan település, ahol a testvérpár működésének egykorú tárgyi bizonyítékai régészeti feltárás nyomán napvilágra kerültek.

Szerző: Ritoók Ágnes, MNM Régészeti Tár

Ajánlott irodalom:

• Kovács Eszter: "Légy cseheknek pártfogója, magyaroknak szószóllója...". Budapest 2015.
• Szőke Béla Miklós: A Karoling-kor a Kárpát-medencében. Budapest 2014.
• Szőke Béla Miklós: Pannónia a Karoling-korban. Budapest 2019.