Tóth József ( Füles ) - a magyar fotográfusi alkotó- és közélet talán legszínesebb, mindenki által  szeretett egyénisége. Sokoldalú pályája a karikatúra rajzolástól az alkalmazott fotográfián át a plakátkészítésig terjed. 

1. kép: Tóth József (1940) „Most már tudom, hogy pályát tévesztettem.”

Humort és öniróniát nem nélkülöző életrajza példa gazdag életének, sorsának alakulására. 

1972 és 1990 a két fontos dátum munkásságában: az első és az utolsó Füles-féle reklámposzter megjelenésének éve. Az első dátum azért fontos, mert addig kizárólag grafikus reklámok jelentek meg hazánkban. Az áttörést a „tehéntúró” hozta: Füles előállt a legendás, túróból megformált bocifejjel, amelynek a szemei levágott uborkavégek, fülei erős paprikából voltak, szarvai meg az idősebbek emlékeiben élő tömör, tekerhető kifliből készültek. Grafika és fotó együtt adott emocionális információt az „eladnivalóról”. A termék nem, vagy csak jelzésszerűen, viccesen, áttételes jelentéstartalommal, meghökkentő kompozícióban jelenik meg a plakáton – minden esetben fotóval. Aztán ez persze bőven gazdagodott: a Füles „védjegyévé” vált csinos lányok mindent eladhatóvá tettek. Kinek ne lett volna a szülői vagy nagyszülői házban egy-egy Füles-féle falinaptár! Karikatúrái szintén nagy sikert aratnak minden korban. 

Tóth József Füles digitális kiállítása: Utazások Pikantériából

Az addig nem sokra becsült reklámfényképezés elismeréseként 1965-ben felvették a Magyar Fotóművészek Szövetségébe, s a 70-es évektől megszámlálhatatlan díjat nyert kereskedelmi plakátjaival. A Múzeum gyűjteményében őrzünk közel 40 ajándékba kapott eredeti fotós-grafikai reklám plakátot a szerzőtől – és természetesen van még számos begyűjtött híres alkotása is a tulajdonunkban.

2. kép: Camping konzervek – reklámplakát

3. kép: VIDEOTON – reklámplakát

4. kép: TOTÓ – plakátnaptár​

A piacgazdaság jelentős változása fordulatot hozott az alkotó pályájában is: a reklámözönből Füles kiszállt, s azóta – 1990 – könyveket csinál. Szám szerint 17 kötetet állított össze a legkülönbözőbb témákban: a középkori magyar templomoktól, zsinagógáktól, hidaktól kezdve Petőfi vagy Radnóti költészete előtt tisztelegve a Rejtőzködő Budapestig.

Az 1988-ban megjelent Magyar fényképészek arcképcsarnoka című albumával a magyar fotográfia történetében is páratlan alkotást készített: egyedülálló tisztelettel, alázattal és hallatlan szeretetteli kíváncsisággal örökítette meg kortárs fotós kollégáit – kiegészítve néhány soros személyes, szellemes  kötődéseivel. A „nyitott” alkotás 2001-re kibővült: az Interart Stúdió (és Gera Mihály) gondozásában újra megjelent az album, immár 80 kolléga remek portréjával és az általuk készített egy-egy alkotással. Nem mellőzve a művészre mindig is jellemző képi és verbális humort!
Ezt a kollekciót – kibővítve – ajándékozta Tóth József a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára gyűjteményének, s ebből készül (szándékaink szerint) a múzeumban a szerző  80. születésnapja tiszteletére a World Press Photo 2020 kísérő kiállítása. 

5. kép: Ács Irén (1924-2015) „Fényképésznek kiváló, de fotómodellként egyszerűen lenyűgöző.”

6. kép: Féner Tamás (1938) „Gyanítom, kevés kollégát tudtam volna rávenni erre a Gellérthegyi próbarepülésre. Ő persze tudja, csak az tud repülni, akinek fantáziája van.”

7. kép: Hemző Károly (1928-2012) „Orvosi eset. Otthonában kollégák képei veszik körül. Sürgősen kivizsgálandó! Van olyan fényképész, akinek nemcsak a saját képe tetszik? Rémes!”​

8. kép: Keleti Éva (1931) „Miss Energia a négyzeten.”

9. kép: Szalay Zoltán (1935-2017) „ A Lánchíd egyik oroszlánjának állítólag ő állt modellt. Íme!”

Egy másik könyve 2011-ből szintén igen kedves sokunk szívének, hiszen azok előtt tiszteleg, akik a háttérből segítik a fotósok munkáját. Ezt írja az előszóban: „A fényképezés csapatmunka. Természetesen vannak olyan fotográfusok, akiknek szent meggyőződése, hogy egyedül is megy. A költő szavaival: „Egyedül nem megy!” A könyvben szereplő művészettörténészek, muzeológusok és más szakemberek, valamint kollektívák biztosítják …azt az erős bázist, amelyen a fénnyel bírkózók nyugodtan kiélhetik művészi hajlamaikat. Két remek kolléga, Kresz Albert és Markovics Ferenc segített abbéli igyekezetemben, hogy örökítsük meg az utókornak a magyar fotográfiai hátország jeles katonáit…” 

10 kép: A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának munkatársai 2011-ben (kép a FOTÓ hátország jeles katonái című kötetből) 

Tóth József nem csupán a fényképezés gyakorlatában mozog otthonosan, hanem az elméletében is. Karakteres, kiforrott, morális következetességgel kialakított szemléletmódja a legkiválóbb tanárok közé emeli. Remek előadásai oly népszerűek, hogy helyet alig találni rájuk; felkészültsége, páratlan stílusa, humora feledhetetlen élményt nyújt hallgatóságának.

Tóth József Füles május 25-én lesz 80 éves. Aki ismeri, tudja, hogy nagyon fiatal még, így hát az Isten éltesse jó sokáig!

Kiscsatári Marianna, Magyar Nemzeti Múzeum, Történeti Fényképtár