Baji Etelka korábbi kutatásaiból tudjuk, hogy a Strelisky család fotográfus tagjai között Strelisky Sándor (1851–1922) briliáns tudását számos olyan fénykép dicséri, ahol egy személyt helyezett el egy közismert festmény díszletei között, vagy nagy létszámú társaságot rendezett el összemásolt képeken. Tulajdonosa jóvoltából, még 2019-ben került látókörünkbe az az 57,3x87,2 cm nagyságú, „STRELISKY” szignatúrával ellátott, 1890-re datálható emléklap, ami ennek a technikának különleges és kvalitásos példája.

A „Strelisky-lap”, Magántulajdon. Fotó: Rosta József

A nagyméretű, Tóbi Klára által restaurált alkotáson ceruza-, akvarell- és tempera technikával rajzolt és festett, hármas félkör alakú árkádívből álló ornamentális-dekoratív architektúra látható, mely összesen tíz darab összemásolt fényképet keretez. Az összemásolt fényképek előállításához alkotójuk először is reprodukciókat készített, jelen esetben reneszánsz festők ismert- és kevéssé ismert Madonna tábla- és oltárképeiről (közöttük emelkednek ki Raffaello Santi művei), miközben korábban, vagy ezzel egy időben felvételt készített egy ábrázolni kívánt hölgyről is. A fényképész ezután a műtárgy-reprodukciók által megjelenített Szűzanya arcát a modell szemből, félprofilból vagy profilból ábrázolt, körülvágott arcképére cserélte olyan módon, hogy a szükséges megvágás után a kétféle kép negatívjait összeillesztette, és felvételt készített az így keletkezett új képről. (Születhetett kép az előhívott papír pozitívok megvágott részleteinek összemásolásából is. Ez a XX. századi montázs technika előfutára.)

A „Strelisky-lap” részlete. Magántulajdon. Raffaello (?) – Strelisky Sándor: Madonna a gyermek Jézussal és Keresztelő Szent Jánossal, összemásolt kép. Fotó: Rosta József

A lap szignója alapján a kompozíciót a fotográfiák alkotójának, Strelisky Sándornak tulajdoníthatjuk.

A tíz összemásolt kép műtárgy-reprodukcióinak kiindulópontját alkotó „előképek” közül összesen négy köthető közvetlenül Raffaello Santi művészetéhez. A „Folignói Madonna”, a „Széken ülő Madonna” (Madonna della Sedia), a „Sixtus Madonna” és a „Canigiani Szent Család” című művek eredetijei biztosan az itáliai festő ecsetjétől valók. A „Strelisky-lapon” látható „Madonna pálmafával” című kép esetében, az eredeti festmény szerzősége vitatott. Kutatói között utóbb Cesare Brandi tartotta Raffaello és egy tanítványa közös munkájának. A „Madonna a gyermek Jézussal és Keresztelő Szent Jánossal” című kép prototípusa is közvetetten kapcsolódik az urbinói mester művészetéhez: kompozíciója emlékeztet az „Aldobrandini Madonna” (ma London, National Gallery) elrendezéséhez, de a Kis Keresztelő alakja az itt látható képen tükrözve van. A „Strelisky-lap” többi négy képzőművészeti reprodukciójának előképe egyértelműen más művészek kezétől valók (Ludwig von Löfftz, Guido Reni, A. Marier és R. A. Müller).
 

A „Strelisky-lap” részlete. Magántulajdon. Raffaello Santi – Strelisky Sándor: „Folignói Madonna”, összemásolt kép. Fotó: Rosta József
 

A „Strelisky-lap” részlete. Magántulajdon. Raffaello Santi – Strelisky Sándor: „Széken ülő Madonna”, összemásolt kép. Fotó: Rosta József

A „Strelisky-lap” részlete. Magántulajdon. Raffaello Santi – Strelisky Sándor: „Sixtus-Madonna”, összemásolt kép. Fotó: Rosta József
 

A „Strelisky-lap” részlete. Magántulajdon. Raffaello Santi – Strelisky Sándor: A „Canigiani Szent Család”, összemásolt kép. Fotó: Rosta József
 

A „Strelisky-lap” részlete. Magántulajdon. Raffaello Santi és tanítványa (?) – Strelisky Sándor: „Madonna pálmafával”, összemásolt kép. Fotó: Rosta József

Külön érdekesség, hogy a „Strelisky-lap” további adatokat rejt magában a „Canigiani Szent Család” című festmény történetével kapcsolatban is. Giorgio Vasari (1511–1574), a híres reneszánsz építész, festő- és művészéletrajz író, még a firenzei tulajdonos, Domenico Canigiani örököseinél látta a Raffaello-féle táblaképet, amit később a Medici-képgyűjteményekben őriztek. Az alkotásról már e korai időben több másolat is készült, amelyeknek közös vonása, hogy felső részeiken puttókat ábrázolnak. Az eredeti festményen ezeket a részleteket lefedték azután, hogy a pfalzi választófejedelem, Vilmos Medici Maria Luisával kötött házassága révén, a kép hozományként a düsseldorfi képtárba került. Később innen menekítették el az alkotást a franciák elől Münchenbe. (Ma a müncheni Alte Pinakothek-ben) Az átfestéseket 1982-ben Hubert von Sonnenburg német restaurátor fedezte fel, és a XVIII. századra datálta azokat. A képet megtisztította, így a puttók ma újra láthatók. A „Strelisky-lap” vonatkozó felvételén azonban még se híre, se hamva a kis angyalkáknak. A fotográfus minden valószínűség szerint németországi eredetű fényképeket használt a reprodukció elkészítéséhez.

Hogy ki lehetett a „Strelisky-lap” összemásolt fényképeinek modellje? Kiindulópontunk, hogy tulajdonosának elmondása szerint a vásárláskor egy, a Batthyány családra utaló feliratot látott a hátlapon. (A felirat mára sajnos eltűnt.)

Strelisky Sándor életrajzát górcső alá véve, nem találunk kapcsolódást a Batthyány család valamely hölgy tagjához. Az ábrázolt akár lehet a Strelisky család tagja is, de nem lehetetlen, hogy például a híres színésznő, Blaha Lujza (1850–1926) akit a fotográfus személyesen is ismert. A „nemzet csalogánya” huszonéves korában készült portréi, és az elemzett lapon látható egyes női arcok között meglehetősen erős rokonságot fedezhetünk fel. Különösképpen igaznak tűnik ez, például az Ellinger Ede (1846–1915), Strelisky tanítványa által készített felvételek, de a maga Strelisky Sándor által készített Blaha Lujza portrék tükrében is. Ez az azonosítás azonban jelen körülmények között csupán feltételezés.

Ellinger Ede: Blaha Lujza, 1870-es évek

Az eredeti jelentésükben szentképek funkcióját betöltő festményekről készült reprodukciók megjelentetése, és Szűz Mária alakjának közvetett „profanizálása” (ezzel egy időben az ábrázolt tulajdonképpeni „szakralizálása”), valamint a hordozó nagy mérete megerősít bennünket abban, hogy a lap elkészítésének apropója a megemlékezés, a rajongás és/ vagy a magánáhítat egy igen sajátos, erősen kultikus formája. A lapon látható összemásolt képeket továbbá az „anyaság” központi gondolata köti össze, illetve egy bizonyos édesanya személye. Ebből a szempontból elgondolkodtató kérdés, hogy mi lehetett a megrendelő célja? Talán gyermeke születését ünnepelte? Vagy feleségét, aki gyermekkel ajándékozta meg őt? Vagy esetleg felesége elvesztését siratta, aki a szülésbe halhatott bele? 

Míg ez a fajta gondolkodásmód talán már idegen napjaink kultúrájában, a XIX. század „ceremoniális” korszellemét azonban tökéletesen kifejezi.

Apor Eszter

KÉPEK
1. Strelisky: Emléklap, karton, vegyes technika (vízfestmény, tempera, ceruzarajz, összemásolt fénykép-montázs nyomatok, ragasztás), 57,3 x 87,2 cm, Jelezve j. l.: STRELISKY MDCCCXC. Kézzel rajzolt, nagybetűkből álló képaláírások fentről- lefelé és balról-jobbra: Balra RAPHAEL S.; tévesen RARHAEL; tévesen, utólag átszínezve L. LÖRETZ(?); Középen fent RAPHAEL; balra olvashatatlan; jobbra RAPHAEL; A. MARIER; Jobbra olvashatatlan „(…)GER”; balra GUIDO RENI; jobbra RAPHAEL; A középen, lent látható Maria Immaculata ábrázolás körirata: „QUAE EST ISTA QUAE PROGEDITUR QUASI AURORA CONSURGENS PULCHRA UT LUNA, ELECTA UT SOL (…)” [Forrás: Vulgata, Canticum Canticorum 6:9] Magántulajdon.
2. A „Strelisky-lap” részlete. Magántulajdon. Előképe Raffaello Santi (?): Madonna a gyermek Jézussal és Keresztelő Szent Jánossal
3. A „Strelisky-lap” részlete. Magántulajdon. Előképe Raffaello Santi: Folignói Madonna, Róma, Vatikáni Képtár
4. A „Strelisky-lap” részlete. Magántulajdon. Előképe Raffaello Santi: Széken ülő Madonna (Madonna della Sedia), 1514, Firenze, Palazzo Pitti
5. A „Strelisky-lap” részlete. Magántulajdon. Előképe Raffaello Santi: Sixtus Madonna, Drezda, Gemäldegalerie
6. A „Strelisky-lap” részlete. Magántulajdon. Előképe Raffaello Santi: Canigiani Szent Család, 1507–1508, München, Alte Pinakothek
7. A „Strelisky-lap” részlete. Magántulajdon. Előképe Raffaello Santi és tanítványa (?): Madonna pálmafával, Urbino, Galleria Nazionale delle Marche
8. Ellinger Ede: Blaha Lujza, 1873, papír, fotográfia, 6,3 x 10,5 cm, MNM TF Portré gyűjtemény, Ltsz.: 688/1954. Fk.