A Magyar Nemzeti Múzeum Irattára az intézmény működése során keletkezett iratokat őrzi. Ez a gazdag iratanyag a magyar tudománytörténet egyik értékes forrásbázisa. A múzeum irattári anyagát az intézmény fennállásának első két évszázadában széttagoltan kezelték. Ennek megfelelően létezett egy főigazgatósági irattár és mellette külön osztályirattárak. A Magyar Nemzeti Múzeum 1934-es átszervezése kapcsán a főigazgatósági irattár (1807/8–1934 évkörű) teljes anyaga bekerült a Magyar Országos Levéltár Bécsi kapu téri épületébe. Itt semmisült meg aztán 1945-ben, az ostrom alatt keletkezett tűzben. A régi iktatókönyvek egy része, amely éppen kutatónál volt, akkor nem égett el, viszont sajnos később, az 1956-os levéltári tűz martaléka lett.
Az egységes irattár a Magyar utca 40. alatt található épületben, az Adattárban jött létre. Itt őrizzük az 1934 utáni főigazgatósági iratokat, valamint a múzeum szervezeti egységeinek iratait. Ezek közül a legrégebbi az Érem- és Régiségtár iratanyaga.
Jelenleg a következő egységek iratai kutathatók a Központi Adattárban: Főigazgatóság (1934–2016), Érem- és Régiségtár (1839–1926), Történeti Osztály (1927–1937) és (1945–1953), Régészeti Osztály (1926–2003), Középkori Osztály (1954–1998), (Régészeti) Adattár (1953–1978). A többi, a központi irattárba még be nem került iratanyag a múzeum adott részlegein belül, helyben kutatható (pl. Éremtár, Történelmi Képcsarnok stb.).
Kapcsolat: Debreczeni-Droppán Béla, debreczeni.droppan.bela@hnm.hu
Az Irattár kutatása előzetes időpont egyeztetés után lehetséges.
