Baják László: Emlékek és naplójegyzetek 1989-ből

Baják László munkatársunk, a Történeti Tár főmuzeológusa 1989-ben (érzékelve a korszak sorsfordító, történelmi jelentőségét) naplóírásba fogott, feljegyezve az országos ügyekkel kapcsolatos élményeit, valamint személyes emlékeit. A Közös Időnk – 1989 oldalunkon hétről hétre az általa vezetett napló részleteit követhetjük nyomon, modernizálva, blog formájában.

MEMOÁR 1989 | I-II. rész

III.
Pozsgai Imre államminiszter 1989. január 28-án bejelenti, hogy az újabb kutatások szerint 1956 nem ellenforradalom, hanem népfelkelés volt. Mély elégtétellel hallgatom a rádiót, hiszen két éve sincs, hogy ugyanezért majdnem kirúgtak az állásomból. Tárlatvezetőként, marxista szemináriumi csoportoknak beszéltem az 56-os népfelkelésről. Persze, hogy feljelentettek. Raportra rendeltek az igazgatóságra és közölték velem, hogy csak akkor maradhatok tovább az intézményben, ha elvégzem a Marxista-Leninista esti egyetemet. Fölöttébb nevetségesnek találtam az ötletet, talán még mosolyogtam is rajta, mivel eszembe jutott, hogy a főiskolán, a tudományos szocializmust oktató tanár előbb rövid úton kidobott az órájáról, majd bizalmasan felajánlotta, hogy azonnal megajánlja számomra a jelest, ha soha többé nem látogatom az óráit. Ebben maradtunk. 1987-ben csak annyit válaszoltam: „a Bölcsészkarra fogok jelentkezni”. Végül azután az állásom is megmaradt, mert a gyűjteményi osztály szót emelt értem, muzeológus lettem, és most, 1989 januárjában már az egyetemi vizsgáimat gyűröm le, sorban egymás után.