2022-ben ismét megrendezésre kerül a Régészet Napja a Magyar Nemzeti Múzeumban. Május 28-án ingyenes kurátori tárlatvezetéssel, valamint előadásokkal várjuk a régészet iránt érdeklődőket. Hogyan éltek együtt régen az emberek, milyen kapcsolatról árulkodnak a leletek? A programok során ezekre és rengeteg más izgalmas, vagy éppen megdöbbentő kérdésre keressük a választ.
Az előadások 30 percesek.
11:30 - Kincset Érő Közösség - kurátori tárlatvezetés
Milyen történeteket rejt a föld? Hogyan működnek együtt régészek és önkéntesek? Mit jelent az, hogy közösségi régészet? Mire tudunk következtetni néhány megrongált vas töredékből? A Kincset Érő Közösség időszaki kiállítás anyagában az őskortól a 18. századig bezárólag láthatunk leleteket, amelyek közül a legtöbb darab most került először bemutatásra. A tárlatvezetésen a látogatók Vida István kurátor segítségével nyerhetnek betekintést a közösségi régészet világába.
13:00 - Valószerűtlen társaság a kora vaskori Dunántúlon
Ha ellátogathatnák a kora vaskori Dunántúlra, könnyen elvonhatnák a figyelmünket a bonyolult temetési rítusok, a halomsírok, a magaslatokat uraló hatalmi központok, a fényűző fegyverek, ékszerek és edénykészletek. De miről vonnák el ezek a figyelmünket? Ha le merünk térni a kitaposott útvonalakról, olyan valószerűtlen társaságokkal találkozhatunk, akik másfajta helyeken, eltérő rítusok szerint mutatták be közösségük összetartozását.
13:30 - Közösségépítés – újkőkori rítusokkal
A Sarlós Isten kifinomult ízlésről tanúskodó szobra, kőeszközök, impozáns épületek, hatalmas erődítési rendszerek – az alföldi neolitikus közösségek nagyszerű emlékeket hagytak ránk. Az utóbbi időben azonban kezd kiderülni, hogy van még más felfedeznivaló is: rejtélyes közösségi rítusok, melyek a társadalmi stabilitást szolgálták. A régészet egyre szélesebbre tárja az ajtót, melyen át betekinthetünk az újkőkor gazdag világának pszichológiai jellegzetességeibe.
14:00 - Évszázadokig rejtőző közösségek kincsei
A késő bronzkorban előfordult, hogy közösségek összegyűjtötték és különleges természeti helyeken rituálisan megsemmisítették kincseiket. Az előadás két ilyen deponált kincsleletet mutat be. Az egyik egy teljes bronzkori település – harcosok, nagyasszonyok, bronzművesek, vadászok, földművesek – tárgykészletét tartalmazza. A másik kizárólag kardokból áll! Mi ennek a furcsa és sokat vitatott régészeti jelenségnek a háttere? Kinek szánták egykor az áldozatot?
14:30 - Közösségek a hun korban – együttműködés és vetélkedés
A hun birodalom felbontotta azokat a kereteket, amelyek között a megelőző korszak embercsoportjai éltek. A birodalom égisze alatt sok, korábban ellenséges csoportnak kellett megtalálnia a helyét, kialakítani az együttélés módozatait. A régészeti hagyatékban több olyan jelenséget is találunk, amelyek a hun kori közösségek kialakulásáról, épüléséről, működéséről vallanak. Az előadásban szó lesz a hun üstökről, valamint a fegyverzet és a viselet elemeiről.
15:00 Sírrablás a népvándorlás korban?
A korabeli közösségek szó szerint “megtartóak” lehettek – sok mindent “megtartottak” ugyanis a halottaknak szánt, sírokba temetett túlvilági útravalóból… Az előadásban két földrajzilag közeli, de időben távoli eset segítségével kíséreljük meg bemutatni a temetkezési szokások régészeti módszerekkel megismerhető elemeit. Végül röviden bemutatjuk a rablók által alkalmazott módszereket, valamint választ keresünk a sírrablás lehetséges okaira is.
15:30 - A halálban sem egyenlők…
A keresztény tanítás terjedése nyomán a halotti útravaló (étel, ital, fegyverzet, használati tárgy) majd a díszes viselet is eltűnt a sírokból a középkor korai századaiban. Ám még az egyszerű, falusi temetőkben is megtalálták a módját, hogy jelöljék a közösségen belüli társadalmi különbségeket. Az előadás ennek a középkori gyakorlatnak az újabb kutatások nyomán feltáruló bizonyítékait mutatja be – európai kitekintéssel.
16:00 - Hogyan keressünk eltűnt kolostort?
A középkori pálosok több tucat kolostorukat a remete lelkület jegyében erdőkben, többnyire ma is csak turisták által járt vidékeken alapították meg. Az egykori épületek többségükben ma már csak nyomokban, sokszor csak a szakavatott szem számára láthatóak. Hogyan segítik a kutatást a régészetben is egyre gyakrabban alkalmazott, levegőből készült lézerszkenneres felmérések? Erre derül fény a hangonyi és a nagyszakácsi kolostor példáján keresztül.
A programok ingyenesek, de regisztrációkötelesek.
A Magyar Nemzeti Múzeum és a MNM Nemzeti Régészeti Intézet szakemberei tartják az egyes programokat.