Torbágyi Melinda Kötődések | Látogatói útvonalhoz kötődő vezetése a Lapidáriumban

A Dunántúl a római Pannonia provincia északi fele, mely a Krisztus születése körüli évtizedekben egy többlépcsős folyamat eredményeként lett a Római Birodalom része. Őslakói az akkoriban már vagy háromszáz éve itt élő kelta törzsek. A Birodalomba való tagozódás során a helyi kultúra fokozatosan átalakult, az őslakók átvették a hódítók szokásait, romanizálódtak.  Ennek a folyamatnak leglátványosabb példái a sírkövek, melyeket a helyi lakosság már római mintára, a római divatot követve állított az elhunytak emlékére. A Kr.u. 1. század második felétől egyre-másra megjelenő kőemlékek arról árulkodnak, hogy a kelta férfiak, akik nyilvánvalóan a helyi elithez tartoztak már római divat szerint katonaruhát vagy tógát viseltek büszkén jelezve ezzel is, hogy ők már római polgárok. Asszonyaikat ellenben, akik a közéletben nem vettek részt, még a Kr.u. 2. század folyamán is a helyi viseletben ábrázolták.

A romanizáció mellett azonban megfigyelhető – legalább is egyes törzsek esetében – egyfajta identitás tudat is. A pannoniai római uralom hajnalán a Budapest környékén élő eraviszkuszok római mintára, de saját törzsük nevét feltüntetve bocsátottak ki ezüstpénzt. Ennek a rövid életű pénzverésnek oka inkább a presztízs lehetett, bizonyos fokú önrendelkezésüket kívánták vele kifejezni. Az eraviszkuszok még közel három évszázaddal a római hódítás után is őrizték törzsi öntudatukat, mert a Gellérthegyen állt Jupiter-Teutanus szentély oltárait még mindig az eraviszkusz közösség nevében állították azok, akik egyébként a római város, Aquincum vezető tisztségviselői voltak.

A kiállításhoz ingyenes rejtvény füzet kapható az információs pultban.
A kiállítás vezetője megvásárolhat a pénztárban 450 Ft-ért.

A tárlatvezetés az információs pult mellől indul.
A program regisztrációköteles! Az oldal tetején található "Regisztráció" gombra kattintva lehet a programra jelentkezni.