A Kárpát-medencét a korai középkorban (Kr.u. 7–9. században) különféle népek lakták, amelyeknek életmódjuk és kulturális hagyományaik szerint különböző táplálkozási és italfogyasztási hagyományaik voltak. Közülük a 8. századra a nomád habitusú avar népesség hagyományai váltak dominánssá. Nem hagyhatjuk azonban figyelmen kívül, hogy a lovakkal és díszövekkel eltemetett késő avar kori halottak, életükben döntően falusi települések földművelő lakosai voltak.
Szilágysomlyón, egy kis Erdély széli faluban, 1889 áprilisában a burgonya ültetése ritka tárgyakat hozott a felszínre (1. kép).
1. kép. A szilágysomlyói 2. kincs tárgyai
232 évvel ezelőtt ezen a napon, március 2-án született daruvári Jankovich Izidor, a híres csepregi pünkösdi lófuttatások felvirágoztatója. A daruvári Jankovich család fontos szerepet játszott a közös horvát-magyar történelemben, elsősorban Pozsega vármegye életében és Daruvár város kiépítésében, valamint világhírű fürdőjének kialakításában. A Nemzeti Múzeum Ars et Virtus. Horvátország – Magyarország.
A 19. század végére alakult ki a mai is használatos, ún. egyesített lőszer, a töltény, amely immár magában foglalta a gyújtást, a lőport, a golyót, a fojtást, és lehetővé tette a nagyfokú tüzelési sebességet, pontosságot és átütőerőt.
Annak ellenére, hogy a hegy eredeti, természet alakította felszínének rekonstruálásához jelenleg még nem rendelkezünk kellő mennyiségű adattal, a 2018-ban újraindult régészeti és történeti kutatásaink során bizonyossá vált, hogy a ma átlagosan 46 m-rel a Duna fölé magasodó plató a történelem során számos emberi tevékenység okozta átalakuláson ment keresztül. A területhasználatot bizonyító legkorábbi adataink kb.
A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) alapítása óta számos olyan műtárggyal gyarapodott, amelyet adományoknak köszönhetően szerezhetett meg. Az esetek többségében az ajándékozók a köz számára a magyar történelem értékes emlékeit ajánlották fel, néha azonban a támogatás egészen más formáit választották.
A segítség egyedi példáját nyújtotta gróf Apponyi Sándor és Esterházy Alexandra grófnő, akik nemcsak műtárgyakat ajándékoztak a Nemzeti Múzeumnak, hanem alapítvány létrehozásával is támogatták az intézményt.
Az írott és képi források tanúsága szerint a Habsburg-dinasztia tagjait a kora újkorban – II. Miksa 1563. évi pozsonyi koronázásától kezdve – magyar főúri viseletben, rendszerint vörös színű dolmányban és mentében koronázták magyar királlyá. A „beöltözés”, mint egyfajta szerepjáték, amelynek révén a Habsburg uralkodók a koronázás idejére jelképesen magyarrá váltak, a szimbolikus politika nyelvén azt az üzenetet közvetítette, hogy az idegen dinasztiából származó uralkodó jó magyar királyként, Szent István méltó utódaként fogja kormányozni az országot.
Az első világháború számos gazdasági és társadalmi változást hozott Magyarországon. A fegyveres konfliktus elhúzódása miatt évről-évre jobban hiányzott a hátországban a férfi munkaerő, és a családfenntartó nékül maradt nők kénytelenek voltak bevételi forrás után nézni. Az egyre nehezedő megélhetés miatt a hagyományosan férfiak által betöltött munkahelyeken (gyárak, postaszolgálat, fuvarozás) is megjelentek a lányok, asszonyok.
Javítani emberi dolog. Egy korábban ismeretlen írott dokumentum, új anyagvizsgálati módszer, rokontudományból kölcsönzött analógia vagy egy éppen jókor elérhetővé vált információmorzsa egész más megvilágításba helyezheti korábbi ismereteinket. A folytonos (ön)korrekció a tudományos kutatás természetes velejárója. Mit jelent mindez a szerteágazó gyűjteményi-kutatói gyakorlatban?
103 évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el a dualizmus korának ismert politikusa, Khuen-Héderváry Károly gróf, aki nemcsak a magyar, hanem a horvát történelem egyik legnevesebb és egyben legvitatottabb személye. A horvátok szerint túlságosan magyarbarát volt, a magyarok szerint pedig a horvát nemzeti törekvésekkel szemben volt túl engedékeny. Izgalmas személyisége ellenére életével viszonylag kevés tudományos mű foglalkozott eddig.
