június 18., 16:30

Százezer évekkel ezelőtt... | Régészet napja

Vértesszőlősön kerültek elő Magyarország eddig ismert legkorábbi régészeti leletek és emberi maradványai. Ezek mellett azonban viszonylag jól ismerjük a 330 ezer éves természetes környezetet is.

A regisztráció lezárult
június 18., 16:00

A kölkedi ​lelőhely: avagy miért jó, ha minél nagyobb felületet tárhat fel a régész | Régészet napja

A kora középkor kiemelkedő települését és a korabeli lakosság csaknem összes temetkezését tárták fel Mohácstól délre. A korszakban nagy kiterjedésű falut a 6. század közepén alapítja egy igen előkelő, hadakozó férfiak családjaiból álló közösség. A települést egészen a 8.

A regisztráció lezárult
június 18., 15:30

Nyergesújfalu – Sánc-hegy a történelem tükrében | Régészet napja

Az előadás keretében Nyergesújfalu – Sánc-hegy lelőhely régészeti korszakaiba kínálunk betekintési lehetőséget. A magaslaton az őskori (bronzkori) megtelepedés nyomait rejtő rétegekben egy római kori katonai tábor maradványai fekszenek.

A regisztráció lezárult
június 18., 13:30

Asterix és a régészek | Régészet napja

Az Asterix és Obelix kalandjairól szóló történetek világszerte ismertek. René Goscinny és Albert Uderzo karakterei milliók szívébe lopták be magukat az évtizedek során, mindennapjaikon keresztül betekintést kaphat az olvasó és néző a galliai háborúk időszakába.

A regisztráció lezárult
Kiállítás
Múzeumi élet
Szakmai munka

Egyéni életünkben, úgy, ahogy kultúránkban is, számon tartunk különleges helyeket. Ezek felkutatását és rekonstruálását elsősorban a múlt búvárai, a régészek végzik. A Magyar Nemzeti Múzeum archeológusai a Régészet napja alkalmából különböző érdeklődésű gyerekek és felnőttek számára izgalmas módszerekkel tárják fel, miként mesélnek a múlt „különleges helyeiről” a föld mélyéről előkerült ősi...

Tovább
június 18., 12:30

Világok közti átjárók – a titokzatos neolitikus körárkok | Régészet napja

A neolitikus körárkok (más néven rondellák) az őskori földművek egy speciális csoportját alkotják, melyek Közép-Európa nagy területén terjedtek el a Kr. e. 5. évezred első harmadában-felében.

A regisztráció lezárult
Múzeumi élet
Szakmai munka

1907 decemberében egy különleges éremritkasággal gyarapodott a Magyar Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtára (ma: Éremtár). Urjeli Újváry Béla dunapentelei (ma: Dunaújváros, római Intercisa) földbirtokos Septimius Severus római császár (Kr. u. 193–211) rézötvözet medalionját ajánlotta fel megvételre.

Szakmai munka

Rudolfot a korszak trónörököseihez hasonlóan kitüntetett figyelem övezte, rajongás és hízelgés vette körül, a nők körében a Birodalom és Európa egyik legkapósabb örökösének számított. Ekkoriban a trónok várományosainak többségét élvhajhász naplopóknak gondolták, akik mindennapjaikat fényűző semmittevéssel töltik, ahogyan ezt az angol trónörökös (a későbbi VII. Edward) életmódja is példázta. Rudolf ezzel szemben nappal igyekezett a rá háruló teendőknek megfelelni, míg az éjszakáit saját örömére írással, tudományos kutatással vagy nők társaságában töltötte.

Kiállítás
Szakmai munka

125 évvel ezelőtt május 2-án fényes ünnepségek keretében nyitották meg a hazánk történetében egyedülálló Millenniumi Kiállítást, amit fennállásának hat hónapja alatt közel 6 millió ember keresett fel. Az uralkodócsalád tagjai mellett előkelő külföldi vendégek sokasága is ellátogatott erre a különleges bemutatóra. Maga Ferenc József 13 alkalommal tisztelte meg jelenlétével a kiállítást. A honfoglalás 1000. évfordulójára rendezett ünnepségeket nagyszabású építkezések és beruházások is kísérték. Ez az időszak Budapest világvárossá válásának pillanata is egyben.