
Egyéni életünkben, úgy, ahogy kultúránkban is, számon tartunk különleges helyeket. Ezek felkutatását és rekonstruálását elsősorban a múlt búvárai, a régészek végzik. A Magyar Nemzeti Múzeum archeológusai a Régészet napja alkalmából különböző érdeklődésű gyerekek és felnőttek számára izgalmas módszerekkel tárják fel, miként mesélnek a múlt „különleges helyeiről” a föld mélyéről előkerült ősi...
1907 decemberében egy különleges éremritkasággal gyarapodott a Magyar Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtára (ma: Éremtár). Urjeli Újváry Béla dunapentelei (ma: Dunaújváros, római Intercisa) földbirtokos Septimius Severus római császár (Kr. u. 193–211) rézötvözet medalionját ajánlotta fel megvételre.
Fodor István régészprofesszor, címzetes főigazgató emlékére
Rudolfot a korszak trónörököseihez hasonlóan kitüntetett figyelem övezte, rajongás és hízelgés vette körül, a nők körében a Birodalom és Európa egyik legkapósabb örökösének számított. Ekkoriban a trónok várományosainak többségét élvhajhász naplopóknak gondolták, akik mindennapjaikat fényűző semmittevéssel töltik, ahogyan ezt az angol trónörökös (a későbbi VII. Edward) életmódja is példázta. Rudolf ezzel szemben nappal igyekezett a rá háruló teendőknek megfelelni, míg az éjszakáit saját örömére írással, tudományos kutatással vagy nők társaságában töltötte.
125 évvel ezelőtt május 2-án fényes ünnepségek keretében nyitották meg a hazánk történetében egyedülálló Millenniumi Kiállítást, amit fennállásának hat hónapja alatt közel 6 millió ember keresett fel. Az uralkodócsalád tagjai mellett előkelő külföldi vendégek sokasága is ellátogatott erre a különleges bemutatóra. Maga Ferenc József 13 alkalommal tisztelte meg jelenlétével a kiállítást. A honfoglalás 1000. évfordulójára rendezett ünnepségeket nagyszabású építkezések és beruházások is kísérték. Ez az időszak Budapest világvárossá válásának pillanata is egyben.