Kiállítás
Múzeumi élet
BAJÁK LÁSZLÓ: EMLÉKEK ÉS NAPLÓJEGYZETEK 1989-BŐL
Baják László munkatársunk, a Történeti Tár főmuzeológusa 1989-ben (érzékelve a korszak sorsfordító, történelmi jelentőségét) naplóírásba fogott, feljegyezve az országos ügyekkel kapcsolatos élményeit, valamint személyes emlékeit. A Közös Időnk – 1989 oldalunkon hétről hétre az általa vezetett napló részleteit követhetjük nyomon, modernizálva, blog formájában.
1989 június elejére a 12. művelődéstörténeti nyári egyetem szervezése is előrehaladott állapotba jutott. Az ELTE művelődés-közéleti tanácsadó szolgálatának 3-4 munkatársán kívül részt vett a szervezésben vagy egy tucatnyi „veterán” is. Az utóbbiak közé, immár az 5. nyári egyetememre készülve, tartoztam én is. A nyári egyetem ugyan az ELTE égisze alatt működött, ám az igazi kapcsolódást mégis Poszler György professzor, ekkor már majdnem akadémikus, a nyári egyetem igazgatója jelentette. Kétségbevonhatatlan tekintélye az akadémiai tudományosság és a politika számos ajtaját nyitotta meg számunkra. 1989-ben pl. megnyerte támogatóul Habsburg Ottót is, bár ő az akkor zajló Európa Parlament választások és átszervezések miatt a meghívásának végül nem tudott eleget tenni. Egyelőre be kellett érnünk a frissen elkészült portréfilmjének megtekintésével. A nyári egyetem előkészítése részben az elméleti koncepció kialakításából, részben pedig gyakorlati tennivalókból állt. Az utóbbi már az előző év végén elkezdődött, amikor decemberben néhányan elutaztunk Ungvárra, hogy a tervezett kárpátaljai programot megbeszéljük. Az elvi előkészítés legfontosabb eseménye a február 7-11 között, öt regionális munkacsoport részvételével megtartott Egyetemközi együttműködési fórum volt. Elég hamar kialakult a nyári egyetem központi gondolata „Helyünk az európai erőtérben” ami szerintem tökéletesen leírja 1989 dilemmáját. A hazai események iránya már eldőlni látszott, ám annál nagyobb kérdés volt, hogy országnak hol lesz a helye Európában. Kelet és nyugat között ingázó „kompország” maradunk, vagy sikerül újra kikötni a „nyugati” parton. A fórumon többek között ezekről a kérdésekről beszélgetünk, pl. Köpeczi Béla Rákóczi-kutató exminiszterrel. Szimbolikus, hogy ennek a beszélgetésnek a házigazdája Egon von Westerholt gróf, az NSZK kulturális központjának igazgatója volt. Salamon Konrád a népi és urbánus világértelmezéseket, illetve a falukutató népi írók mozgalmát mutatta be. Poszler tanár úr izgalmas előadást tartott a szellemi utópiák történetéről, Morus Tamástól Orwellig, majd videón megnéztük az 1984 c. filmet. Ezen kívül sok szó esett még az éppen 40 éves „emberi jogok egyetemes nyilatkozatáról”, valamint Schweitzer főrabbi és Komoróczy Géza professzor interpretálásában ennek teljes tagadásáról, a holokausztról is.
