Késő bronzkori halotthamvasztás rekonstruálása

Szakmai munka

A késő bronzkor idején (Kr.e. 1500-800) nemcsak a Kárpát-medencében, de Európa szerte is általános temetkezési szokássá vált az elhunyt testének hamvasztása. A hatalmas tűzzel égő és hőtől vibráló máglya látványa egyszerre volt félelmetes és megigéző. Ennek köszönhetően a hamvasztás a halott emlékének részévé vált, mégpedig egy olyan eseményként, mely többről szólt, mint a holttest egyszerű elégetése. A hamvasztás a test speciális kezelése, egy megtisztító és átalakító rituálé, melynek kultúránként eltérő elemei és sok esetben szigorú szabályai voltak.

Mikor készültek az első térképek?

Szakmai munka
Történetek a Magyar Nemzeti Múzeum Állandó Régészeti kiállításából | A szelevény-vadasi "edény"

A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Szelevény község vadasi határrészében 1893 őszén a talajművelő eke nem mindennapi régészeti tárgyat hozott felszínre. Szerencsére nem kallódott el, Tarcsányi Ernő mérnök a Tiszazugban működő régészeti magántársulatnak ajándékozta, onnan került a Magyar Nemzeti Múzeumba 1895-ben. Jelenleg az őskori hitvilágot bemutató tárló tárgyai között foglal helyet.

Agyagból készült, szegletes formájú, enyhén kihajló oldalú „ládára” hasonlít.

Virágok a kantáron

Szakmai munka

A honfoglalás kori régészeti leletanyag talán legizgalmasabb tárgyai közé sorolhatók az ún. rozettás lószerszámveretek. A korszak kutatói már igen korán felfigyeltek arra, hogy ezek a virágot ábrázoló veretek kizárólag a nők lószerszámzatát díszítették.

A bölényvadászathoz bölény is kell | Bölénykoponya a Böckh János barlangból

Szakmai munka

Az európai bölény régészeti korú (szubfosszilis) maradványai Ausztria, Magyarország, Románia és Szlovákia területéről ismertek. Magyarországon az őskorban és a középkorban élt bölény, legkorábbi leletei a mezolitikum–kora neolitikum időszakára keltezhetők, a kora újkorban azonban már kipusztult. Jelenlétéről a csontmaradványok mellett jellemzően a középkorból írott források is tanúskodnak. A középkori bölényleletek a királyi vagy ispánsági központok leletanyagából kerültek ki, tehát a bölény királyi vad volt, elejtése a fajra specializálódott bölényvadászok közreműködésével folyt.

Istenek vagy halandók? Egy 6500-7000 éves szobortöredékről

Szakmai munka

Kis szobrocskák már – az őskőkor folyamán – több tízezer évvel ezelőtt is léteztek, kőből faragták ki őket. Agyagból gyúrt változataik az újkőkor folyamán terjedtek el. A bemutatni kívánt töredékünk az Alföldön elterjed késői neolitikus Tiszai kultúra területéről származik, ekkorra már az agyagplasztikák általánossá és sokszínűvé váltak.

A késő bronzkori kard rövid története

Múzeumi élet
Szakmai munka

A kard az emberiség egyik legkülönlegesebb tárgya. Annak ellenére, hogy napjaink haditechnológiai szintjén, háborús konfliktusban egyik hadsereg sem használ kardot, ez a titokzatos tárgy fel-fel tűnik a 21. századi hétköznapjainkban is. Papírkardokkal csapnak össze az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ünnepségein gyermekeink, egzotikus fegyvereket forgatnak a keleti harcművészetek művelői, magyar vívóknak szurkolhatunk világversenyeken. Van valami misztikus ebben a fegyverben, ami miatt a mai napig félelemmel vegyes tisztelettel adózunk neki.