Szakmai munka
„Pantha rei” – minden változik (Hérakleitosz)
A történelem az idő tudománya. A nyugati filozófiában idő és változás
egymástól elválaszthatatlan fogalmak. Így működik a történelem.
Szakmai munka
A késő bronzkorban (Kr.e. 1300-800) és a kora vaskorban (Kr.e. 800-450) a Kárpát-medencében nagyon elterjedtek voltak az ún. grafitos fényezésű kerámiák. Ezek a kerámiák fekete, fényes megjelenésűek, úgy néznek ki, mintha fémedények lennének. Mivel elsősorban gondosan formált díszkerámiákat készítettek ilyen módon, a régészek feltételezése szerint presztízsértékük lehetett, vagyis, ha már nem volt lehetőség fémedények beszerzésére, kerámiából utánozták azokat.
Szakmai munka
Mire tanít egy fotóarchívum testközelből? Mihez kezd és mihez kezdhet még egy történész a fényképekkel? Hogyan változnak a tudás megszerzésének és átadásának módjai az immateriális kép korszakában? Milyen hatása van mindennek a fotótörténetre és a „hagyományos” fényképarchívumokra?
Szakmai munka
A középső bronzkorban (i.e. ~ 2000–1550) a Dunántúl területén élt egy nagyon érdekes népesség. Érdekességük többek között abban rejlik, hogy fazekasaik nagyon díszes kerámiákat készítettek, a bekarcolt díszítéseket pedig sokszor fehér anyaggal, úgynevezett mészbetéttel töltötték ki. A régészek el is nevezték őket dunántúli mészbetétes edények népének. De vajon tényleg mésszel töltötték ki a bekarcolt díszítéseket?
Szakmai munka
Az M3-as autópálya építését megelőzően, az Ófehértó–Almezői-dűlő 18-19. számú lelőhelyen egy nagyon ritka rítusú sírt találtak a régészek. A sír a kora bronzkorhoz (i.e. kb. 3. évezred vége, 2. évezred eleje) tartozó településrészen került elő. A régészek legnagyobb meglepetésére két emberi csontváz volt benne, a fiatalabb pedig egy kagylós rétegen feküdt, vagyis „kagylóágyat” készítettek a számára.
Szakmai munka
2007-ben Zsigmondiné dr. Marton Ildikó azzal kereste meg a Magyar Nemzeti Múzeumot, hogy tudomása van egy Trianonnal kapcsolatos dokumentumról, amit unokatestvérének idős felesége, Győrffy Ilona őriz. Kiderült, hogy egy autogramgyűjteményről van szó, amit az 1920-ban Párizsban járt békedelegáció egyik tagja, ifj. Győrffy István gyűjtött össze a szállodai étterem menülapján. Győrffy a Magyar Békeküldöttség külügyminiszteri számvizsgálójaként vett részt a küldetésben. A becses relikviát Zsigmondiné közbenjárására ajándékként megkapta a múzeum.
Szakmai munka
Nagytarcsa–Urasági-dűlő több korszakú lelőhelyén többek között egy vaskori szkíta (~ i.e. 550-450) települést is feltártak a régészek, ahol a dunántúli Hallstatt kultúra kerámiái is előkerültek. Az utóbbiak a formai jegyeik alapján importnak tekinthetők a lelőhelyen, vagyis eltérő helyről származhatnak. Régészetileg fontos kérdés, hogy ezek a tárgyak valóban idegenek-e.
Szakmai munka
Pünkösd a Szentlélek kiáradásának keresztény ünnepe. A harmadik isteni személy eljöveteléről való megemlékezést a püspöki szinódus (püspökök gyűlése) 305-ben rendelte el. Az apostolok cselekedetei szerint a Szentlélek lángnyelvek alakjában szállt le az apostolokra, emellett ismert fehér galambként történő ábrázolása is.
Szakmai munka
A kereszténység harmadik legnagyobb ünnepe Karácsony és Húsvét után Pünkösd, amikor a Szentlélek eljövetelére emlékezik az egyház. A teremtő Atyaisten és a megváltó Fiú (Jézus Krisztus) mellett a harmadik isteni személyt, a Szentlelket hagyományosan galamb képében ábrázolta a keresztény ikonográfia. Leggyakoribb megjelenési formája három bibliai jelenet képein fordul elő: Jézus születésének hírül adásakor az angyali üdvözletnél, Jézus megkeresztelésénél a Jordán folyónál és a Szentlélek első kiáradásakor Jeruzsálemben.
Szakmai munka
14. századi keresztelőmedence Liptótepláról (Liptovská Teplá, Szlovákia)
Pünkösd a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, a Húsvét utáni ötvenedik nap. Jézus tanítványait ekkor megszállta a Szentlélek. Az ő segítségével tudták érthetően elmagyarázni, hogy mit tett Jézus az emberekért. Szavukra sokan megkeresztelkedtek, és így született a zsidókat és pogányokat, gazdagokat és szegényeket, szabadokat és rabszolgákat, nőket és férfiakat egyaránt befogadó egyház.