Lengyel Györggyel, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézetének régészével, az Altamira barlangrajzai - A művészet kezdetei című kiállítás kurátorával beszélgettünk arról, miért különleges a Magyar Nemzeti Múzeumban hamarosan nyíló időszakos tárlat.
1943-ban ezen a napon vette kezdetét a keleti fronton, Uriv térségében (ma: Oroszország) a Vörös Hadsereg, 40. hadserege által végrehajtott támadás mely két nappal később Scsucsjénél törte át a magyar arcvonalat. A magyar 2. honvéd hadsereg doni katasztrófája viszonylag közismert, viszont az akkor rendszerben lévő sorozatlövő kézifegyverekről már kevesebbet lehet olvasni.
Nem tudom tudják-e, de a menyasszony, a menyegző és a menyét szavaink ugyanabból a régi, még az Uralból hozott "meny" szavunkból erednek, aminek legősibb jelentése: fiatal asszony.
Ebből lett a „menyekezik” ige, abból a menyegző, és, hát a menyét is - de ez most nem ide tartozik.
Mindenesetre az, hogy régen a fogalom kifejezésére a menyegző szavunkat használtuk elsősorban, jelzi, a „meny”, a „meny- asszony” mindenek előtti szükségességét ehhez az esküvéshez.
Ki nem emlékezne gyermekkorunk egyik kedves doktoráról, a Dr. Bubóról, és társairól szóló rajzfilmsorozatra! Viszont arról már kevésbé beszél az utókor, hogy az orvost megszemélyesítő bagoly hajdanán vadásztársunk volt az akkor még kártékony vadnak, vagyis dúvadnak minősített vadfajok elleni „harcban”.
100 évvel ezelőtt német jobboldali radikálisok egy csoportja megpróbálta fegyveres úton átvenni a hatalmat Bajorországban, hogy ezzel megdöntsék a párizsi békerendszert. Bár kísérletük elbukott és többüket börtönre ítélték, 10 évvel később, mint a legnagyobb tömegtámogatottságú párt átvették Németország vezetését. A Müncheni sörpuccsként elhíresült esemény (Hitlerputsch) a történelem egyik legjelentősebb sikertelen államcsínykísérlete.
„Szabadságharcosok között” címmel nyílt időszaki kiállítás John Sadovy (1925–2010), a Life című amerikai képes hetilap számára tudósító, cseh származású fotóripornek a magyar forradalom napjaiban készült fényképeiből a Magyar Nemzeti Múzeumban. Ennek kapcsán tekintsük át milyen kézifegyvereket látni leggyakrabban a szembenálló felek kezében.
Bartha Dénes. Fábián János felv. (Magyar Hírek)
A ma 150 éve elhunyt Kubinyi Ágoston több mint negyed századon keresztül, 1843 és 1869 között állt a Magyar Nemzeti Múzeum élén. Ő volt az intézmény negyedik vezetője, de csupán a második igazgatója, hiszen előtte csak Miller Jakab Ferdinánd kapott „rendes” kinevezést, hivatalos igazgatói státuszt.
A 2023 decemberében nyíló Magyar Menyasszony kiállításra kiválasztott viseletek előkészítése folyamatosan zajlik a MNM Textilrestaurátor műhelyében.
A magyar történelemben 1848 nevezetes éve összeforrt a Nemzeti Múzeum épületével. Ez a nemzeti emlékezetben nyilvánvalóan a március tizenötödikei forradalmi népgyűlés miatt van így, de ezen kívül még nagyon sok minden történt „Petőfi napja” után is a Múzeum körül és az akkor új múzeumpalotában is. A legfontosabb közülük kétségtelenül az volt, hogy az épület dísztermében tartotta a magyar országgyűlés – vagy ahogy akkor többször nevezték, a nemzetgyűlés – felsőháza az üléseit.
