Bartha Dénes. Fábián János felv. (Magyar Hírek)

Dr. Bartha Dénes (1908–1993) zenetörténész, a Magyar Zenei Szemle szerkesztője és a Pester Lyold kritikusának neve elsősorban a Zeneakadémia, a Pázmány és az Eötvös Loránd Tudományegyetemek egykori növendékei számára hangozhat ismerősen. 1935-től ezekben az intézményekben folytatott oktatói tevékenységet. Mára talán elhalványulhatott az a tény, hogy miután a Collegium Hungaricum ösztöndíjasaként zenetudományi bölcsészdoktori oklevelet szerzett a berlini egyetemen, 1930 és 1942 között a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának segédtisztje és 1934-től a Zenetár őre volt. Így kaphatott megbízást Zichy István igazgatótól az 1936-os Liszt Ferenc-emlékkiállítás kurátori feladatainak ellátására, ami múzeumi pályájának csúcspontja volt.

Jeges Ernő plakátja. OSZK Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár, PKG.1936/ 149.

1935. október 21. és 1936. október 22. között ünnepelték Liszt Ferenc születésének 125. és halálának 50. jubileumi évfordulóját. A külföldi sajtó- és médiamegjelenések kíséretében megtervezett állami programsorozatot az alkalomból létesített Végrehajtó Bizottság bonyolította, a fiatal Országos Liszt Társasággal karöltve. Az országos rendezvények, az Opera és a Zeneakadémia hangversenyei mellett, a Nemzeti Múzeum a Júniusi Hetek keretében rendezte meg a tárlatot.

A szervezők áprilisban kezdtek Liszt-ereklyéket gyűjteni. „(…) Minden bejelentés és küldemény a Magyar Nemzeti Múzeum történeti osztályához /VIII. Múzeum–krt. 16./ Bartha Dénes dr. egyetemi magántanár címére intézendő.”- hangzott a felhívás. Bartha munkáját a korabeli kutatás jeles képviselői támogatták. A szervezés fórumot jelentett a zenetudósok számára, hogy eszmecserét folytassanak Lisztről. Mindössze fél év állt a rendelkezésükre.

A kiállítás megnyitója. MFI felv., MNM Történeti Fényképtár, 2015.3.1.

A kiállítást június 6-án nyitották meg és október 22-ig volt látható a második emeleti központi terekben. Az iratokból kiviláglik, hogy a fővárosiakon kívül a vidéken és külföldön élő ereklyetulajdonosoktól is kölcsönöztek. Bartha Dénes figyelme gyakorlatilag minden részletre kiterjedt. A levelezéseket három nyelven bonyolították. Ő állította össze a kiállítás „leíró lajstromát” és fogalmazta meg a tárlat fő célját, ami Liszt életének szakszerű bemutatásán kívül magyarságának hangsúlyozása volt. A téma gyakran volt nemzetközi vita tárgya.

A Liszt-emlékkiállítás tárlója. MNM Történeti Fényképtár, 75.713m.

A kissé zsúfolt, egyben impozáns kiállításról többek között a Képes Pesti Hírlap közölt fényképeket. A vernisszázs és a finisszázs díszteremben rögzített jelenetei mellett, a felvételek Liszt Beethoven-zongoráját, a honfitársaktól kapott díszkardját, halotti maszkját, két kezének másolatát, naplóját és bibliáját ábrázolják. A képes beszámolókon kívül számos hírt találunk a rendezvény népszerűségéről. A Népművelési Bizottság október 18-i tanulmányi kirándulásainak egyike is ide szerveződött, a szakvezetésre Bartha Dénest kérték fel.

Szerző: Apor Eszter, MNM KAD Adattári Fényképgyűjtemény

Néhány ajánlott irodalom:

● Bartha Dénes, dr.: Liszt Ferenc emlékkiállítás. Leíró lajstrom. (Kat.) Budapest, 1936.

● Scholz Anna: Bartha Dénes – Zenekritikák a Pester Lloydban (1939–1944). Budapest, 2022.

● Eckhardt Mária: Az 1936-os Liszt-kiállítás dokumentumainak nyomában. Magyar Zene 25. évf. 2. sz. (1984)

● Radnóti Klára: Liszt Ferenc és a Nemzeti Múzeum. Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, 2011.