„A munkában makacsul szívós és igényes volt, a mindennapokban pedig bölcs derűvel, már-már optimizmussal viszonyult a világhoz, az emberekhez. Képeiből árad a megbocsájtó-elnéző derű, jókedv, bizalom és megértés. Az örök élni akarás.”
Kiscsatári Marianna főmuzeológus, Ács Irén életművének feldolgozója
Ki ne próbálná az idő múlásával akár maga előtt is rejtegetni, hogy valami már nem ugyanaz: romlik a látásunk, lassul a tempónk, fájnak az ízületeink. Ezek mind szervezetünk különböző részeinek lassabb vagy gyorsabb elöregedésnek jelei. Csontozatunk szerkezetének felritkulása (orvosi nevén: osteoporosis) azonban különösebb előjelek nélkül, legtöbbször egy rossz esés alkalmával fedi fel magát, súlyos csonttörés formájában.
Közel fél éve a legnagyobb videómegosztó csatornán egy kezdeményezés indult „Múzeumi kincseink audionarrációval” címmel. Az összeállítás egy olyan ismeretterjesztő régészeti sorozat, melynek pár perces részeiben elsősorban látássérült emberek számára mutatunk be az újkőkortól a honfoglalás koráig a hazai múzeumokban őrzött, a szerző régészek számára kedves tárgyakat. Közülük számos a Magyar Nemzeti Múzeumban található.
Manapság a zene teljesen átszövi az életünket. Gyakran szinte már észre sem vesszük, hogy ott duruzsol a háttérben, ahogy belépünk egy üzletbe, kávézóba, vagy szépségszalonba. Zenét hallgatva utazunk, végezzük a házimunkát, dúdolunk, ha boldogok vagyunk, ha meg akarjuk nyugtatni a kisgyermekeket és a zenébe menekülünk, amikor elönt minket a bánat. Egyetlen dallam emlékek és érzelmek egész sorát képes elindítani bennünk. “Zene nélkül nincs teljes ember.”- vallja Kodály Zoltán, s azt is mondják, a zene egyfajta univerzális nyelv.
A Dornyai Béla Múzeum és Magyar Nemzeti Múzeum együttműködésében közösségi régészeti keretében elkezdődött a régészeti lelőhelyek módszeres felgyűjtése, feltérképezése.
Agyagszobrocska töredéke a zalavári apátságból
Miért csodáljuk és védjük ezeket a természeti értékekkel bíró jelenségeket? Mit rejtenek számunkra a titokzatos földalatti járatok?
Csillagászati értelemben június 21-én kezdődik a nyár. Ilyenkor, a nyári napforduló idején a legrövidebb az éjszaka és a leghosszabb a nappal az északi féltekén; Magyarországon közel tizenhat órán át örülhetünk a világosságnak. Múzeumi berkekben ekkortájt mindenki egyből a legrövidebb éjszakához kapcsolódó, népszerű Múzeumok Éjszakája c. rendezvényre gondol, melyet minden évben a nyári napfordulóhoz eső legközelebbi szombaton rendezzük meg. Idén június 25-én kerül sor az éjszakára, amikor minden életre kel…
Az ember „hiperszociális csoportlény”, amely tulajdonság egyik megnyilvánulása, hogy nemcsak a saját fajtársaival képes és hajlamos társas kapcsolatokat kiépíteni és fenntartani, hanem más fajok egyedeit is bevonja szociális kapcsolatainak bonyolult hálózatába. Ezeket az évezredek óta körülöttünk lévő állatfajokat racionális szempontok szerint csoportosíthatjuk az alapján, hogy tartásukhoz fűződik- e valamilyen gazdasági, illetve funkcionális nyereség, vagy jelenlétük nem hoz különösebb, az említettekhez hasonló hasznot.
A Magyar Nemzeti Múzeum 2022. június 10-én megnyílt „Sisi kesztyűjétől Sztálin füléig” című kiállítása a Múzeum 2010–2021 közötti új szerzeményei közül mutatja be a legjelentősebbeket. A mintegy 170 kiállított tárgy közül 49 a Történelmi Képcsarnok gyűjteményéhez tartozik, közülük 28 festmény, 21 pedig grafikai mű. A Képcsarnok 2010 óta összesen 529 új szerzeménnyel – 57 festménnyel és 472 grafikával – gyarapodott, így a Festménygyűjtemény jelenleg mintegy 2730, a Grafikai Gyűjtemény pedig közel 43.000 darabot számlál.
