Badacsony az ország egyik legismertebb és legvarázslatosabb hegye, egyben rendkívül népszerű kirándulóhely, amit egyszerre jellemez a minőségi borokat termő szőlővel borított hegy Balatonnal kiegészülő fenséges látványa és a hely képzőművészeti és irodalomtörténeti emlékei Mindezek mellett még az 1956-os forradalom és szabadságharchoz közvetlenül kötődő emlékei is vannak a hegynek. Mivel nem igazán közismert a történet, így október 23-a előtt talán nem árt felidéznünk.
A Történelmi Képcsarnok 1945 utáni korszakának egyik meghatározó személyisége volt Cennerné Wilhelmb Gizella, aki száz évvel ezelőtt, 1921. szeptember 2-án született Csepelen. Ebből az alkalomból emlékezünk fél évszázadot átívelő művészettörténészi pályájára, amelynek fókuszában a kora újkori magyarországi és magyar vonatkozású portrék, s főként a Zrínyiek arcképei álltak.
1921. augusztus 26-án halt meg az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legjelentősebb politikusa, Wekerle Sándor, aki polgári származása ellenére emelkedett a politika legmagasabb szintjeire.
A Magyar Nemzeti Múzeum rézkori leletei között van egy egészen különleges formájú égetett agyag "edény", amely papucsedényként került a régészeti köztudatba.
Csizma ábrázolás Tiszalúcról (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
A digitalizáció az élet minden területén utat tör magának, ez alól a régészet sem lehet kivétel. Egy korábbi bejegyzésünkben a digitális régész elképzelt alakján keresztül mutattuk be az innovációs lehetőségeket.
Leszármazottai a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának ajándékozták Apponyi Geraldine albán királyné egykori ügyvédje, Dr. Hunyor Imre fényképalbumát. Az albumról részletesen itt olvashat!
Ha a 16–17. században zajló várostromokra gondolunk, az emberek jelentős részének Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye, illetve filmváltozatának képvilága jut az eszébe. A film ugyanakkor csak részben törekedett a kor ostromtechnikáinak a bemutatására, sok esetben eltérő képet nyújtott a valóságban alkalmazottaktól. A közlemény célja a 16–17. századi várostromok ostromtechnikáinak bemutatása, kifejezetten az ostrom előkészítését és a támadás során alkalmazott technikák folyamatát, egymásra épülését mutatja be.
A Rubicon magazin egyik régebbi számában érdekes képek jelentek meg „Az olvasók képei” című rovatban. Az 1920-as évek végén készült egyik kép Léhy Gábort, Susa község bíróját ábrázolta, háza kertjében ülve, előtte egy asztalon tárgyak: tintatartó, tapper és egy kinyitott cigarettatárca. A bíró mellén érdemkereszt, kezében egy hosszú botot tart. A képekhez írt szövegben egy olyan faluról esett szó, amelyik több mint három éves csehszlovák megszállás alól került vissza Magyarországhoz, mégpedig népszavazással, amit a bíró szervezett meg. Népszavazás, mint Sopronban!
1907 decemberében egy különleges éremritkasággal gyarapodott a Magyar Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtára (ma: Éremtár). Urjeli Újváry Béla dunapentelei (ma: Dunaújváros, római Intercisa) földbirtokos Septimius Severus római császár (Kr. u. 193–211) rézötvözet medalionját ajánlotta fel megvételre.
