Az 1848-as polgári forradalmár archetípusa: Borsos József Nemzetőrje

Múzeumi élet

Az 1848-as magyar forradalom egykorú művészeti emlékeit többnyire valamely grafikai technikával (akvarell, rézmetszet, litográfia) alkották meg, ezért igen kevés, a témára vonatkozó olajfestményt ismerünk. Közülük is messze kimagaslik kvalitásával Borsos József festménye, a Nemzetőr, amely kép szerepel szinte minden, a forradalommal foglalkozó kiadványban és kiállításban. A forradalom és szabadságharc másfél éve alatt, a sűrű események közepette kevés lehetőség állt a művészek és a mecénások rendelkezésére, hogy nívós műalkotásokat hozzanak létre.

Cupido nyilai egy temetésen

Múzeumi élet

A Magyar Nemzeti Múzeum és főként környezete, a Múzeumkert, amely szerelmi találkahely is volt egyben, sokat tudna mesélni  régi idők szerelmeiről. Magában az épületben is szövődtek regénybe illő kapcsolatok, ezek közül a legismertebb a híres múzeumigazgató, Pulszky Ferenc lánya, Polyxéna és az Érem- és Régiségtár  vezetője, Hampel József szerelme, amely végül egy csodálatos házasságban és egy boldog nagy családban teljesedett be.

Farsangi szerelem

Kiállítás
Múzeumi élet
Szakmai munka

A farsangi időszak telis tele van szerelemmel. Az elmúlt századokban télvíz idején tartották a legtöbb esküvőt és rendezték az ismerkedéshez szinte nélkülözhetetlen bálokat is. A nagyböjt kezdete előtti időszak lázas várakozást és szüntelen készülődést jelentett a hajadon lányok és édesanyák számára, ámde jeges rémülettel töltötte el az édesapákat, különösen akkor, amikor meglátták a báli ruhák és kellékek számláit. Egy kis izgalom az úriembereknek is jutott, különösen azoknak, akik a bálok rendezőbizottságában is szerepet kaptak.

Horvát, magyar és császári zászló a budai királyi palotán a dualizmus idején

Kiállítás
Múzeumi élet
Szakmai munka

Egy évvel az 1867-es osztrák-magyar kiegyezést követően létrejött a horvát-magyar kiegyezés is, amelyet az 1868. évi XXX. törvény kodifikált „Magyarország s Horvát-, Szlavon- és Dalmátországok közös alaptörvényeként”. A jogszabály hangsúlyozta, hogy „Horvát- és Szlavonországok századok óta, mind jogilag, mind tettleg, Sz.-István koronájához tartoztak. (…) Magyarország s Horvát-, Szlavon- és Dalmátországok egy és ugyanazon állami közösséget képeznek, mind az Ő Felsége uralkodása alatt álló többi országok, mind más országok irányában.”

Őskori ajándék 3: Korai réztárgyak a Kárpát-medencében

Szakmai munka

A Magyar Nemzeti Múzeum állandó régészeti kiállításában, néhány korai réztárgy társaságában, látható egy szép kidolgozású ellentett élű csákány Jászladány határából. A középső rézkor idejére (Kr.e. 4000–3600) keltezett temető negyven sírja 1935-ben került elő. Az arany és réztárgyakat tartalmazó leletegyüttes új megvilágításba helyezte a korszak kutatását.

***

Őskori ajándék 2: Újkőkori és rézkori presztízstárgyak

Szakmai munka

A Magyar Nemzeti Múzeum állandó régészeti kiállításában, néhány korai réztárgy társaságában, látható egy szép kidolgozású ellentett élű csákány Jászladány határából. A középső rézkor idejére (Kr.e. 4000     –3600) keltezett temető negyven sírja 1935-ben került elő. Az arany és réztárgyakat tartalmazó leletegyüttes új megvilágításba helyezte a korszak kutatását.

***

Őskori ajándék 1: a modern és őskori gondolkodás közötti különbségek

Szakmai munka

A Magyar Nemzeti Múzeum állandó régészeti kiállításában, néhány korai réztárgy társaságában, látható egy szép kidolgozású ellentett élű csákány Jászladány határából. A középső rézkor idejére (Kr.e. 4000 –3600) keltezett temető negyven sírja 1935-ben került elő. Az arany és réztárgyakat tartalmazó leletegyüttes új megvilágításba helyezte a korszak kutatását.

***