A második világháború végén, 1944–1945-ben, a szovjet haderő kiűzte Magyarországról a német csapatokat és elfoglalta az országot. A megszálló hadsereg jelenléte állandó fenyegetésként nehezedett a Rákosi Mátyás nevével fémjelzett diktatúra mindennapjaira. Az 1956. október 23-án kitört forradalom: a tüntetések és a fegyveres felkelés egyik alapvető követelése éppen ezért az volt, hogy a szovjet csapatokat vonják ki Magyarországról. A forradalom kitörésének hírére azonban a Magyarországon működő Különleges Hadtest elnevezésű szovjet haderő 83. harckocsiezrede és a 1043. tüzérezrede utasítás kapott, hogy a fegyveres felkelés leverésére és a rend helyreállítására haladéktalanul vonuljon Budapestre. A következő napokban újabb szovjet csapatok érkeztek a fővárosba. A bevetett öt szovjet hadosztály állományába 31 500 fő, 1130 harckocsi és önjáró löveg, 616 tüzérségi löveg és aknavető, 185 légvédelmi löveg, 380 páncélozott szállító harcjármű és 3830 gépkocsi tartozott. (Forrás ITT.)

Szovjet csapatok vonulnak a Balassi Bálint utcán a Parlament felől a Jászai Mari térnél. Budapest, 1956. október 30-31. Muzsnay Géza felvétele (MNM – Történeti Fényképtár)

A szovjet beavatkozás ellenére 1956. október 30-án győzött a forradalom Budapesten. Ezen a napon Nagy Imre 14 óra 30 perckor a Szabad Kossuth Rádióban elhangzott beszédében kimondta: „A nemzeti kormány felhívja a szovjet csapatok parancsnokságát, hogy azonnal kezdje meg a szovjet csapatok kivonását Budapest területéről. Egyidejűleg a nemzeti kormány közli az ország népével, hogy a szovjet csapatoknak az ország területéről való kivonására haladéktalanul megkezdi a tárgyalásokat a Szovjetunió kormányával.​” Janza Károly honvédelmi miniszter 18 óra 30 perckor bejelentette, hogy megállapodtak a szovjet fegyveres erők parancsnokságával csapataik Budapestről való kivonásának rendjéről. A megegyezés szerint a fővárosban lévő összes szovjet csapat 30-án délután 16 órakor megkezdi a kivonulást és 31-én virradatig befejezi. Október 31-én dél körül végül az utolsó szovjet páncélosok is elhagyták a belvárost, és ezzel befejeződött a szovjet csapatok Budapestről való kivonulása.

Tömeg a Parlament előtt. Budapest, 1956. október 31. Muzsnay Géza felvétele (MNM – Történeti Fényképtár). Nagy Imre ezen a napon kora délután beszédet mondott a Kossuth Lajos téren. Bejelentette, hogy a kormány tárgyalásokat kezdett Magyarországnak a Varsói Szerződésből való kilépéséről és a szovjet csapatok kivonulásáról. Október 23-át nemzeti ünneppé nyilvánította.

Muzsnay Géza (1931–2017), a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár fiatal tervezőmérnöke is a Kossuth téren volt aznap, felvétele a Nagy Imre beszéde előtti vagy utáni pillanatokat örökítheti meg.

A hétköznapi emberek örömmel és félelemmel vegyes bizakodással figyelték a Budapest utcáin végiggördülő harckocsikat. A szabad és semleges Magyarország reménye azonban hamar szertefoszlott: Moszkvában a Szovjetunió Kommunista Pártja vezetése már október 31-én az újabb fegyveres beavatkozás mellett döntött és még aznap újabb szovjet csapatok lépték át az országhatárt. November 4-én kezdték meg Forgószél hadműveletnek nevezett támadásukat Budapest ellen, és november 11-re a külső kerületek fegyveres ellenállóit is legyőzték.

Tömeg a Parlament előtt. Budapest, 1956. október 31. Muzsnay Géza felvétele (MNM – Történeti Fényképtár)

Szerző: Bognár Katalin, MNM – Történeti Fényképtár