Nagycsütörtök estéjén a szentmise Jézus Krisztus és tizenkét apostolának utolsó vacsoráját idézi fel, amelyen Jézus megalapította az Eucharisztiát, azaz tulajdonképpen a szentmisét. Ezen a napon egy különleges barokk monstranciát mutatunk be, amely a jászóvári premontrei prépostság számára készült. Az Úrmutató a Magyar Nemzeti Múzeum Premontreiek 900 kiállításán lesz látható.
Az otthon az a hely, amelyről legtöbbünknek a nyugalom, a biztonság, a család, a tűzhely melege jut eszébe. Mindannyiunknak kiemelten fontos az életében, hogy legyen egy hely, ahova haza mehet, ahol fedél van a feje fölött, és megpihenhet az élet viszontagságaival szemben. Nem kell külön hangsúlyozni, hogy az elmúlt és még az előttünk álló időszakban az otthon szerepe még jobban felértékelődött és a jelenleg is tartó pandémiás időszakban emberek milliói kényszerülnek otthonról dolgozni.
Attila hun király temetkezése – hármas koporsó, a sírt ásók meggyilkolása - és sírjának pontos helye – folyómeder, régóta foglalkoztatja a közvéleményt. Ráadásul azt is tudni vélték, hogy a nagy uralkodót nem hantolhatták el mesés kincsek nélkül, ami megmozgatta az emberek fantáziáját. Ezek a megoldási javaslatok időnként a hivatalos szervekhez, így a Magyar Nemzeti Múzeumba is eljutottak.
A 62. sz. út Perkátát elkerülő szakaszának megépítése előtti megelőző régészeti feltárások eredményeinek tudományos feldolgozásához és értelmezéséhez kapcsolódóan régészeti topográfiai kutatásokat végeztünk a Cikolai-víz vízgyűjtő területén. A kutatási program célja – a lelőhely-felderítésen túl – hogy a meghatározó településtörténeti korszakok sajátosságainak vizsgálatával és összevetésével felvázolja a táj- és területhasználat alapvető strukturális változásait.
A régészeti korokban élt kultúrák élettevékenységét nem csak az ásatásokon előkerülő tárgyi leletanyagon keresztül ítélhetjük meg. Az emberi tevékenység hatására létrejövő ún. antropogén rétegek és üledékek vizsgálata segít felfedni azt, hogy a korabeli közösségek milyen (élet)tevékenységeket folytattak, milyen anyagokat és hol használtak, dolgoztak fel a településen vagy éppen egy épületen belül.
Az öreg, kedves Múzeumkertben mindennek megvan a története. A Pollack Mihályhoz és Ybl Miklóshoz köthető kerítésnek éppúgy, mint a Múzeum körúti nagy kerti kapuk melletti őrházaknak vagy a kert különböző pontjain álló szobroknak. Ebben az írásban a Magyar Nemzeti Múzeum parkjának padtörténelmét mutatjuk be. – Merthogy ilyen is van! Igazi helytörténet: ülőhely-história.
Miért vált oly fontos 1848-as emlékezethellyé a Múzeumkert már a 19. században? Mitől válik egy történelmi helyszín egyáltalán emlékezethellyé? És hogyan emlékezünk? Az idei március 15-ei nemzeti ünnep alkalmából a Múzeumkertet járjuk körbe, azt a különleges helyet, ahol még ma is megragadható 1848 emléke, ahol a múlthoz kötődő folyamatosság érzése, valami különös oknál fogva, még ma is érzékelhető.
Talán most, hogy egyre haladunk előre a tavaszban, egyre kevésbé szívtelenség szóba hozni a Balatont és a magyar kulturális és természeti örökség, egyúttal a magyar turizmus egyik legfontosabb helyét, Tihanyt. Kiindulópontunk egy fénykép, ami a Fortepan közösségi fotóarchívum gyűjteményében található és az 1960-as évek elején készült (1. kép).
