1907 decemberében egy különleges éremritkasággal gyarapodott a Magyar Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtára (ma: Éremtár). Urjeli Újváry Béla dunapentelei (ma: Dunaújváros, római Intercisa) földbirtokos Septimius Severus római császár (Kr. u. 193–211) rézötvözet medalionját ajánlotta fel megvételre.
Fodor István régészprofesszor, címzetes főigazgató emlékére
Rudolfot a korszak trónörököseihez hasonlóan kitüntetett figyelem övezte, rajongás és hízelgés vette körül, a nők körében a Birodalom és Európa egyik legkapósabb örökösének számított. Ekkoriban a trónok várományosainak többségét élvhajhász naplopóknak gondolták, akik mindennapjaikat fényűző semmittevéssel töltik, ahogyan ezt az angol trónörökös (a későbbi VII. Edward) életmódja is példázta. Rudolf ezzel szemben nappal igyekezett a rá háruló teendőknek megfelelni, míg az éjszakáit saját örömére írással, tudományos kutatással vagy nők társaságában töltötte.
125 évvel ezelőtt május 2-án fényes ünnepségek keretében nyitották meg a hazánk történetében egyedülálló Millenniumi Kiállítást, amit fennállásának hat hónapja alatt közel 6 millió ember keresett fel. Az uralkodócsalád tagjai mellett előkelő külföldi vendégek sokasága is ellátogatott erre a különleges bemutatóra. Maga Ferenc József 13 alkalommal tisztelte meg jelenlétével a kiállítást. A honfoglalás 1000. évfordulójára rendezett ünnepségeket nagyszabású építkezések és beruházások is kísérték. Ez az időszak Budapest világvárossá válásának pillanata is egyben.
Zölden hullámzó tenger az azték piramisok hátterében. Annak kiloccsanó cseppjeiből smaragdszín mezők nőnek szerte a világban. Dohányföldek. De hol van már a növény szemgyönyörködtető színe, midőn pesti arszlánok szájából reformeszmékkel elegyedve tör elő gomolygó füst képében. A vita hevében hadonászva csöpp kazánjaik némelyike olykor elrepül, s a macskaköveken darabokra pattan. A pipák hűlt tetemét aztán hajnali vesszőseprű repteti az épülő Múzeum kertjének ráncaiba.
323 évvel ezelőtt, 1698-ban ezen a napon, április 28-án született németújvári gróf, majd herceg Batthyány Károly József magyar főúr, császári tábornagy, horvát bán, az első Batthyány-Strattmann herceg. A németújvári Batthyány család fontos szerepet játszott a magyar és a közös horvát-magyar történelemben, több horvát bánt is adott a horvátoknak. A Nemzeti Múzeum Ars et Virtus. Horvátország – Magyarország.
Alaptörvényünk szerint a nemzeti színeink közül a zöld a remény szimbólumaként került a magyar zászlóra. Ez az értelmezés azonban egészen modern, de mindenképpen sokkal későbbi, mint a zöld szín szimbolikus használata. Már 1848-ban ott találjuk a követelések között, hogy "a nemzeti színeink a régi jogaikba visszaállíttassanak". A "régi jogok" értelmezése a piros (vörös) és fehér esetében viszonylag egyszerű, hiszen ezek használata a magyar történelemben folyamatos. Eredetileg az Árpád-ház családi zászlószínei voltak, amelyeket a 12.
A 19. században különösen kedvelték az anyagában színezett üvegeket. A biedermeier enteriőrök látványos díszei voltak a tarka, változatos emlékpoharak, palackos fürdőkúra ivókészletek. Közöttük sejtelmesen ragyogtak a csillogó zöldes-sárgás uránüvegek. A múzeumi gyűjteményekben ma az UV lámpa fénye segít meghatározni ezeket a tárgyakat.
Zöld Megőrzés (Green Conservation) a kulturális örökség területén, konkrét példákkal a Magyar Nemzeti Múzeum restaurátor műhelyéből
