Az épület hideg szeleknek leginkább kitett fedett folyosóját erősen fűtötték. A középső, négyzet alakú praefurniumból (tüzelőtérből) három irányban induló fűtőcsatornákat boltozták, a záró falak mentén egyenesen, kőlapokkal zárták le, majd az egész folyosó terrazzo borítást kapott. A csatornák alját téglákkal rakták ki.

A folyosó valóban alkalmas lehetett téli játszó és testgyakorlóhelynek, ahogy korábban gondolták, de egyszerű séta céljaira, kellemes tartózkodóhelyként is használhatták. Helyreállítás technikai okokból a folyosót ma csak részlegesen fedi tető.

A III. században, egy új átalakítási elképzelésnek nyomán, megszüntették a folyosó és a szomszédos 15. szoba fűtését, betemették a csatornákat. Az északi falat felül lekerekített, 1 m átmérőjű nyílásokkal áttörték. Az épület egész északi frontját fehér stukkóval borították úgy, hogy a nyílások mellé egy-egy fél oszlop került. Ugyanekkor készült el a keleti oszlopcsarnok (4. folyosó) stukkóborítása is. Az egyik oszlop restaurált részlete a 32/IV. folyosó 4. tárlójában látható. A levert, korai falfestményekből jutott a 12-es folyosó és praefurniumának feltöltésébe, valamint az északi, falon kívüli törmelékbe is.

A III. század közepe táján, az átalakítást megelőzően, egy kisebb törés következett be a villagazdaság életében. A többé már nem fűtött csatornában rejtettek el egy kisebb pénzkészletet. A bőrzacskóban őrzött, 86 ezüst és bronzérmet egy kétfülű kisebb korsóba csúsztatva helyezték a csatorna keleti szárnyába.