Baják László munkatársunk, a Történeti Tár főmuzeológusa 1989-ben (érzékelve a korszak sorsfordító, történelmi jelentőségét) naplóírásba fogott, feljegyezve az országos ügyekkel kapcsolatos élményeit, valamint személyes emlékeit. A Közös Időnk – 1989 oldalunkon hétről hétre az általa vezetett napló részleteit követhetjük nyomon, modernizálva, blog formájában.
XV. rész
Baják László munkatársunk, a Történeti Tár főmuzeológusa 1989-ben (érzékelve a korszak sorsfordító, történelmi jelentőségét) naplóírásba fogott, feljegyezve az országos ügyekkel kapcsolatos élményeit, valamint személyes emlékeit. A Közös Időnk – 1989 oldalunkon hétről hétre az általa vezetett napló részleteit követhetjük nyomon, modernizálva, blog formájában.
XIV.
Baják László munkatársunk, a Történeti Tár főmuzeológusa 1989-ben (érzékelve a korszak sorsfordító, történelmi jelentőségét) naplóírásba fogott, feljegyezve az országos ügyekkel kapcsolatos élményeit, valamint személyes emlékeit. A Közös Időnk – 1989 oldalunkon hétről hétre az általa vezetett napló részleteit követhetjük nyomon, modernizálva, blog formájában.
XIII.
Baják László munkatársunk, a Történeti Tár főmuzeológusa 1989-ben (érzékelve a korszak sorsfordító, történelmi jelentőségét) naplóírásba fogott, feljegyezve az országos ügyekkel kapcsolatos élményeit, valamint személyes emlékeit. A Közös Időnk – 1989 oldalunkon hétről hétre az általa vezetett napló részleteit követhetjük nyomon, modernizálva, blog formájában.
A Budapest-Rákoskeresztúri Köztemető 301-es számú parcellájának kegyeleti feltárásáról a Minisztertanács 1989. január 26-án döntött. A szakszerű feltárás, illetve azonosítás érdekében több tudományterület szakértőiből összeállított csoportot hozott létre Igazságügyi Minisztérium.
A Magyar Nemzeti Múzeum részéről Kralovánszky Alán régész-muzeológus, az Adattár osztályvezetője vett részt a feltárásban.
Baják László munkatársunk, a Történeti Tár főmuzeológusa 1989-ben (érzékelve a korszak sorsfordító, történelmi jelentőségét) naplóírásba fogott, feljegyezve az országos ügyekkel kapcsolatos élményeit, valamint személyes emlékeit. A Közös Időnk – 1989 oldalunkon hétről hétre az általa vezetett napló részleteit követhetjük nyomon, modernizálva, blog formájában.
Baják László munkatársunk, a Történeti Tár főmuzeológusa 1989-ben (érzékelve a korszak sorsfordító, történelmi jelentőségét) naplóírásba fogott, feljegyezve az országos ügyekkel kapcsolatos élményeit, valamint személyes emlékeit. A Közös Időnk – 1989 oldalunkon hétről hétre az általa vezetett napló részleteit követhetjük nyomon, modernizálva, blog formájában.
Baják László munkatársunk, a Történeti Tár főmuzeológusa 1989-ben (érzékelve a korszak sorsfordító, történelmi jelentőségét) naplóírásba fogott, feljegyezve az országos ügyekkel kapcsolatos élményeit, valamint személyes emlékeit. A Közös Időnk – 1989 oldalunkon hétről hétre az általa vezetett napló részleteit követhetjük nyomon, modernizálva, blog formájában.
A Dr. Fábián Zoltán Imre által vezetett TT 184-es thébai sír körzetében zajló Magyar Misszió ásatásán előkerült embertani leletek tudományos vizsgálata 2011-ben kezdődött meg (előzetes eredményekről már korábban is beszámoltunk)
Idén februárban két Magyar Nemzeti Múzeum-os munkatársunk is részt vett az egyik Egyiptomi Magyar Régészeti Misszió feltárásán, melyet Dr. Fábián Zoltán vezet. Libor Csilla a régészeti részekben segédkezett a feltáráson. A már több tíz éve zajló munkák során minden évben 1 hónap áll rendelkezésére a kutatóknak, hogy minél jobban feltárják a Nílus menti egykori Théba TT 184-es sírkörzetét. Idén a TT 413-as Unisanh óbirodalmi sír első termében előkerült oldalsó kamrák feltárása történt meg.
